A Minszk és Moszkva közötti konfliktus kísértetiesen hasonlít a tavalyi orosz-ukrán gázárvitára, amelynek során Moszkva az árról szóló megegyezés híján leállította az Ukrajnának szánt földgáz exportját. Fehéroroszország ütőkártyája az áralkuban a területén át Lengyelországba tartó gázszállítás megakadályozása lehet: a Gazprom ugyanis nem kötötte meg Minszkkel a jövő évre szóló tranzitszerződést sem, márpedig Fehéroroszországon halad át az orosz gázexport csaknem egynegyede, mintegy 44 milliárd köbméter. (Igaz, a jelenleg évi 17 milliárd köbmétert áteresztő Jamal-Europa nevű vezeték belorusz szakasza tavaly óta orosz kézben van, ám összeköttetésben áll a belorusz tulajdonban lévő vezetékkel, így tranzitszerződés híján Minszk technikailag meg tudja akadályozni a szállítást.)

A tavalyi gázárvitához képest azonban fontos különbség, hogy az akkor narancsos vezetésű Ukrajnával ellentétben Fehéroroszország formálisan szövetségi államot alkot Oroszországgal. Minszk éppen erre alapozva követeli, hogy Moszkva továbbra is orosz belföldi, 46 dollár/1000 köbméteres áron adja a gázt.

Oroszország azonban a szövetségi állammal csőbe húzva érzi magát, mert a retorikájában Moszkva-barát belorusz elnök, Alekszandr Lukasenko a valódi egyesülést - közös pénz és egységes vámtarifa bevezetését - halogatja. A Kreml szerint csak ebben az esetben kaphatna Fehéroroszország orosz áron földgázt. Ellenkező esetben 200 dolláros egységárat követel. Ez hárommilliárd dolláros pluszkiadást jelentene Minszknek évente, az idei 20 milliárd köbméteres importot figyelembe véve.

Igaz, a Gazprom 105 dollárral is megelégedne, ha hetven százalékát készpénzzel, a többit a Beltranszgaz részvényeivel fizetné Minszk. Moszkva így négy év alatt a cég 50 százalékához jutna. A Fehéroroszországon áthaladó gázvezetékeket tulajdonló vállalat eladásába azonban az elnök aligha megy bele, elvégre ez az egyetlen aduja a gázárvitában. Nyilatkozataiban Lukasenko nem zárja ki vegyes vállalat létrehozását, a Beltranszgaz értékét úgy srófolja felfelé, ahogy a Gazprom tudomásul veszi az előző árat.

A gázárvita jól jöhet a beszűkült mozgástérben politizáló elnöknek. Márciusban vitatható tisztaságú választások nyomán maradt hatalmon. Brüsszel nyíltan az Alekszandr Milinkevics vezette demokratikus ellenzék mellé állt. A mostani konfliktus azonban egy frontba sodorhatja az ellenzéket és Lukasenkót: mindkét fél a függetlenség zálogának tekinti a Beltranszgaz megtartását.

A Gazpromnak van vesztenivalója: a vezeték elzárása esetén veszélybe sodorhatná Lengyelország gázellátását, másrészt a külföld azzal vádolná meg Moszkvát, hogy külpolitikai célok érdekében zsarolja Fehéroroszországot.

A belorusz kormányfőhelyettes, Vlagyimir Szemasko tegnap mindenesetre kijelentette: biztos, hogy megállapodnak az év végéig, és jövőre is 46 dollárért jutnak gázhoz.