Magyarország mintegy száz területi kórháza közül az első öt legnagyobb között tartják számon a berettyóújfaluit, ám a bihari térség egyetlen jelentősebb egészségügyi intézménye mégsem került be a kormányzat által kiemelten kezelt, úgynevezett súlyponti kórházak közé. A tíz gyógyító osztállyal és három diagnosztikai laborral rendelkező berettyóújfalui területi kórházban évente 19-20 ezer fekvőbeteget és mintegy 350 ezer járó beteget látnak el, az intézményben több mint kilencszázan dolgoznak, ebből nyolcvanöt az orvos. S még egy jellemző adat: az egészségügyben úgymond “hiányszakmaként” nyilvántartott patológiai, aneszteziológiai és röntgenosztályi állások is mind be vannak töltve ebben a kórházban, ellentétben az ország számos más egészségügyi intézményével, ahol ezekbe a munkakörökbe hiába keresnek jelentkezőt.

Az ismertetett adatok tükrében Bulyovszky István főigazgató nem tudja mire vélni, hogy az általa vezetett intézményt a kormányzat miért nem emelte be az eddigi 39 súlyponti kórház közé. Mint érdeklődésemre elmondta, az elmúlt években sokmilliós fejlesztéseket hajtottak végre: 2005-ben 750 millió forintos rekonstrukciót végeztek a járóbeteg-szakrendelésen, idén pedig 90 millió forintért új sürgősségi betegellátó osztályt építettek, amelynek a napokban lesz a hivatalos átadása. A főigazgató hozzátette: nem vall gazdaságos gondolkodásra, ha az eddig nagy fejlesztéseket megvalósító intézményeket lassú sorvadásra ítélik.

Az észak-alföldi régióban - ahová Berettyóújfalu tartozik - jelenleg összesen öt kiemelt kórház van: Hajdú-Biharban a debreceni egyetem klinikája, Szabolcsban a nyíregyházi megyei kórház és a fehérgyarmati területi kórház, Jász-Nagykun-Szolnokban pedig a szolnoki megyei kórház és a karcagi területi kórház. Bulyovszky István úgy fogalmazott: az intézmény  szakmai munkája, földrajzi elhelyezkedése és a vonzáskörébe tartozó betegek nagy száma miatt nekik föltétlenül a kiemelt kórházak között lenne a helyük, hiszen a megye déli részén - azaz Biharban - a legtöbben a berettyóujfalui kórházba járnak. Kérdésemre, miszerint milyen hangulat uralkodik a dolgozók körében, a főigazgató azt mondta: nincs pánikhangulat, ugyanis az eddigi információk szerint a kórház a jelenlegi 690 ágyból akkor sem veszít jelentős számú aktív ágyat, ha nem kerül be a kiemelt kórházak közé. Hozzátette: nem terveznek elbocsátásokat, s nem került szóba a kórház bezárása sem. Érdeklődésemre, hogy akkor mi a tétje a súlyponti minősítésnek, Bulyovszky István azt válaszolta: szerinte az egészségügyben dolgozók szerte az országban attól tartanak, hogy a jövő évek nagyobb beruházásaiból és várható támogatásaiból, forrásaiból könnyen kimaradhatnak azok az intézmények, amelyek nem tartoznak a kiemelt kórházak közé. A főigazgató úgy véli: a jövőben a források elosztása a súlyponti intézmények javára történhet, ez az oka annak, hogy az “áhított körből” kimaradottak még ezekben a hetekben is minden igyekezetükkel lobbiznak a magasabb osztályba való kerülésért.

Idetartozik, hogy az egészségügyi célokra helyben felhasználható forrásokról a jövőben a regionális egészségügyi tanácsok döntenek majd, amelyek az Egészségügyi Minisztérium 2003-ban megjelent pályázati felhívása nyomán alakultak meg az ország hat tervezési-statisztikai régiójában. A tárca célja az volt, hogy erősítse a statisztikai régiókban élők egészségügyi ellátásának szervezettségét, hatékonyságát és segítse a regionális fejlesztési tervek magas színvonalú előkészítését, a változtatások és szervezeti-intézményi szerkezetátalakítás megalapozottságát. Az Észak-alföldi Regionális Egészségügyi Tanács 2004-ben alakult meg, tagjai közé tartoztak többek között a három megye közgyűlési elnökei, megyei tisztifőorvosai, a területfejlesztési tanácsok, a gyógyszerész és orvosi kamarák képviselői. Az új észak-alföldi regionális tanács a következő hetekben tartja majd az alakuló ülését, információink szerint  a testület elnöke valószínűleg Rácz Róbert parlamenti képviselő, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fideszes elnöke lesz.

• A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalka területi kórházának felügyelő tanácsa a napokban Molnár Lajos egészségügyi miniszterhez nyílt levelet juttatott el, amelyben az olvasható: a Mátészalka és vonzáskörzetében élők nevében a tanács tiltakozik az ellen, hogy a kórházat nem emelték a súlyponti kórházak sorába. Mint írják, ez a döntés ellent mond a szaknai, gazdasági és emberiességi érdekeknek. Így fogalmaznak: “megdöbbenve értesültünk arról, hogy az aktív ellátás szempontjából több gyógyító osztállyal nem rendelkező, ugyanakkor jelentős gyógyfürdő és rehabilitációs fejlesztéseket megvalósító kórház kapta meg másodikként a kiemelt címet a megyében”. A nyílt levél azzal zárul, hogy a tanács arra kéri a minisztert: a mátészalkai kórházat emelje a súlyponti intézmények sorába.