Amiben szakmai körökben sokan reménykedtek, nem következett be: 2006-ban a jelek szerint nem nőtt számottevően a mozijegyet váltók száma. Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesülete elnöke adatai szerint legfeljebb 1-1,5 százalékos a nézőszám-növekedés. Az előző évben viszont zuhant a látogatottság. Igaz, most a bevétel nagyobb arányban, 5 százalékkal nő.

Az év leglátogatottabb külföldi filmjei 600 ezer néző fölötti közönséget vonzottak (Harry Potter, Jégkorszak 2.), esetleg meghaladták az 500 ezres nézőszámot (Da Vinci-kód, A Karib-tenger kalózai 2.). A többi hollywoodi nagyágyú ezúttal nem szólt ekkorát. A közönség megtartásában jelentősen közreműködött néhány magyar produkció. Kiugró siker az '56-os témájú Szabadság, szerelem és a Csak szex és más semmi című vígjáték. Mindkettő rendezője Goda Krisztina - ilyen még nem volt! -, és mindkettő egyformán csaknem 430 ezer nézőt vonzott. Régen láttunk olyat is, hogy egy magyar produkcióért (Szabadság, szerelem) szűk két hónap alatt több mint négyszázezren menjenek moziba.

- Mindenképpen pozitívan értékelendő az idei forgalom a tavalyihoz képest - mondja Lovász Andrea, a Palace Cinemas mozihálózat ügyvezetője. Különösen, hogy egyes frekventált multiplexek még az átlagos emelkedési szintnél is jobban teljesítenek, mint például a Westend vagy a Mammut többtermese. Utóbbit 2005 novemberében vették meg, de idén augusztusban csaknem a teljes Hollywood Multiplex-láncot is csatolták a Palace hálózatához, így már országosan 13 mozicentrummal rendelkeznek.

Lovász Andrea szerint a decemberi adatok még változtathatnak az összképen, különösen, hogy a november gyengébb volt a tavalyi átlagnál. Hozzátéve: a mozik forgalmát alapvetően a filmkínálat határozza meg, és az 2007-ben erősnek ígérkezik - például itt lesz a Shrek 3, A Karib-tenger kalózai befejező darabja vagy az újabb Harry Potter-epizód -, ezért további emelkedést jósol. A szakember állítja, a mozinak még mindig vannak előnyei az otthoni filmnézéssel szemben, bár elismeri, nagy boom már biztosan nem lesz a mozik forgalmában.

A telítettnek mondott fővárosi mozipiacon többen még ennél is derűlátóbbak. A Sugár üzletház tulajdonosa például saját üzemeltetésben nyitja meg négytermes moziját, míg az egykori ügető helyén épülő gigantikus plázában az izraeli Cinema City nyit 22 termes (!) multiplexet.

Nem ilyen bizakodó Port Ferenc, a Budapest Film (BF) vezérigazgatója, az Artmozi Egyesület elnöke. - Az idén megtorpant a visszaesés, de az alacsonyabb látogatottság tartósnak ígérkezik - véli. A BF - idejekorán érzékelve a kedvezőtlen piaci irányzatot - túladott a Mammutban működő mozikomplexumán. Nagy filmszínháza, a Corvin idén 3-4 százalékos nézőszám-növekedést ér el (tavaly 15 százalékos csökkenés volt). Fővárosi artmozijai azonban 3-4 százalékos visszaesést mutatnak. Az utóbbit azzal magyarázza a vezérigazgató, hogy a kereskedelmi mozik egyre több artfilmet tűznek műsorukra. A vidéki artmozik összességében sokkal jobb évet zárhatnak a fővárosiaknál, mert az utóbbi évek állami támogatásai révén 40-ről 70-re nőtt az arttermek száma.

Port Ferenc arra is fölhívja a figyelmet, hogy manapság egy néző átlagosan 350 filmet néz meg évente, de ebből már csak 1,2-t moziban. Bővül a filmmel való alternatív találkozási lehetőségek skálája. - A mozi megmarad minőségi szórakozásnak, a filmeket piacra bevezető fórumnak, amely után a televíziós, a DVD-, vagy az internetes forgalmazás következik - állapítja meg. A BF-nél az utóbbi beindításán fáradoznak.

A hazai mozik forgalma, 2004-2006

(január 1-jétől november 30-ig)

Forrás: Filmforgalmazók Egyesülete

Szûk két hónap alatt csaknem négyszázezren látták (Fenyõ Iván és Dobó Kata a Szabadság, szerelemben)