A házassági szerződés nem csak váláskor jöhet jól
Újabb feladatot keresnek a közjegyzők: szívesen vállalnák a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának kezelését. Az ilyen szerződések megkötésének a jelenleginél részletesebb szabályait az új, családjogi rendelkezésekkel kibővített polgári törvénykönyv tartalmazza majd, és a tervezet igazságügyi források szerint jövő ősszel kerülhet a parlament elé. Egyébként a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetik a végrendeletek és az ingó dolgokra alapított zálogszerződések nyilvántartását is. Ez utóbbi adatbázis csaknem tíz éve működik, és azóta százezres nagyságrendben köttettek ilyen tranzakciók; az ingó javakkal - ezek többnyire gépjárművek, termelőeszközök, de lehetnek állatok is - fedezett hitel összege pedig már tízmilliárdos tétel.
Házassági vagyonjogi szerződést 1952-ig bárki köthetett, ám akkor azt olyan "kapitalista jogintézménynek" találták, amelynek nincs helye a szocialista társadalomban. A házastársak a külön vagyonukkal kapcsolatos rendelkezéseiket 1986-tól kezdődően foglalhatják ismét szerződésbe. Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez főként az esetleges válás esetén könnyíti meg a felek dolgát, hiszen a közjegyző által hitelesített szerződésben meghatározott javak és bizonyos jövedelmek a vagyonmegosztás során szóba sem jöhetnek. Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője egy sajtóbeszélgetésen viszont hangsúlyozta, hogy elsősorban nem erről van szó.
A házasságok jelentős részében összecsúszik a vállalkozói és a családi vagyon, ami különösen akkor lehet kellemetlen, ha az egyik fél olyan vállalkozás tagja, amelynek tevékenységéért saját javaival felel. Ilyen például a betéti társaság; amikor egy bt. bukik, a beltag nevére vásárolt ingatlan vagy nagy értékű autó sorsa akkor is kétséges lehet, ha az a családjog alapján közös tulajdonnak minősül. A helyzet házassági vagyonjogi szerződés megkötése esetén már egyértelmű. Parti Tamás szerint amennyiben létrehozzák a házassági szerződések országos nyilvántartását, abba betekintve bárki azonnal láthatja majd, hogy a kölcsönért folyamodó házasfél saját, vagy a pár teljes vagyonát viszi a vásárra.
Kérdésünkre Parti Tamás elmondta, hogy ma százból talán öt párnál merül fel a házassági szerződés kérdése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy válás után az emberek óvatosabbak, és egy újabb esküvőt megelőzően rögzítik például a külön vagyont. Ugyancsak gyakrabban kötnek ilyen szerződést azok, akik jelentősen eltérő vagyoni háttérrel mennek a házasságba. Az esküvő előtt megszerzett javak egyébként később is külön vagyonnak minősülnek, ám azok hozadéka külön megállapodás nélkül közösnek minősül, miként az egyik házasfél kiugróan nagy jövedelme is.
