Temetik Nyijazovot a türkmének, Türkmenisztán egy közép-ázsiai volt szovjet köztársaság, de ma már a tágabb Közel-Kelet része. A helyi cézár (Néró?) temetésén ott van az iráni és az afgán elnök (meg persze az orosz miniszterelnök is). Hogy mi lesz a magát isteníttető Türkménbasi után az országgal, az már a közeli és távoli külső hatalmak nagy játszmája. Az biztos, hogy új helyzet van.

Palesztinában minden a régi, de a remény kicsit újjászületni látszik: Mahmud Abbasz palesztin elnök és Ehud Olmert izraeli kormányfő kétórás baráti beszélgetés után „partnerséget” ígért egymásnak.  Izrael átengedi a palesztin kormányzatnak szánt pénzt – azzal, hogy éppen a kormányzó Hamasz nem profitálhat belőle. A békülékenységi remény mégis fontos, és ha még a fogolycseréből is lesz valami, az már egészen Libanonig csitíthatja a kedélyeket. Akárhogy is, egészen karácsonyi hangulatba lehet révedni, azt látva, hogy a palesztin és az izraeli vezető a négyszeri kézfogás mellett férfias öleléssel is köszönti egymást.

Iránt is csitítanák, de egyelőre hiába. Ma még hevesebben kezdik el az urán "centrifugálását", ez a válasz arra, hogy pont erről próbálják lebeszélni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hosszú huzavona után pénzügyi és utazási szankciókat rendelt el Teherán ellen, mert illegálisan uránt dúsít, és félő, hogy atomfegyvert fabrikál magának. Irán nem veszi figyelembe a határozatot, a többi között arra hivatkozva, hogy Izraelnek is törvénytelenül van atomfegyvere. Ez is egy nagy külső játszma: az oroszok és a franciák a többi között azért nem engedik keményebben büntetni Iránt, mert így kicsit ők is kaphatnak pozíciót (meg sok pénzt). Az egész tág Közel-Keletet „kezelni” próbáló Amerika beragadt Irakba, és most találgatni lehet, vajon nem „ragad be” az Iránra vonatkozó stratégiája is.

És még egy: van egy újabb nagyhatalom, amely a közel-keleti ügyekben egyre fontosabb, ma már talán Amerika után a legfontosabb. Németország a fő közvetítő és békéltető Libanonban, ugyanígy a palesztinok és Izrael között, vezeti az afganisztáni békefenntartást, sikerrel helyezkedik az amerikai kivonulásra váró Irakban, és az iráni ügyben is ügyesen pozicionálja magát az angolszászok és az orosz-francia tengely közé. És egyre több német érdek és érdek-képviselő van Közép-Ázsiában is, ahol egyébként történelmileg jelentős német kisebbségek is éltek. A „svábok” a jelek szerint visszamennek a tág Közel-Keletre – és ez lehet, hogy jót tesz tucatnyi országnak arrafelé, talán az egész nagy térségnek is.   

Nyijazovék családi mauzóleuma, ide temetik az elnököt