A határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan sugárzó anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek elősegíthetik az iráni atom- és rakétaprogram fejlesztését, felhasználhatók urán dúsítására és feldolgozására, illetve nehézvíz és atomfegyverek célba juttatására alkalmas rendszerek előállítására. A tilalom vonatkozik az ilyen anyagok és technológiák iráni importjára is.

A BT-határozat befagyasztja olyan kulcsfontosságú vállalatok és magánszemélyek vagyonát, amelyek, illetve akik részt vesznek az iráni nukleáris programban, és szerepelnek az ENSZ listáján. Megköveteli Teherántól, hogy vessen véget az urándúsítással kapcsolatos mindennemű tevékenységének és kutatómunkájának, amelynek révén atomerőművekhez szükséges üzemanyagot vagy atomfegyverhez szükséges töltetet állíthat elő.

A határozat figyelmezteti Iránt, hogy ha nem hajlandó alávetni magát az abban foglaltaknak, az ENSZ-testület újabb, nem katonai jellegű szankciókat foganatosíthat ellene.Az iráni külügyminisztérium közleményében úgy reagált a fejleményekre, hogy a határozattal a BT túllépte a hatáskörét. Az iráni ENSZ-nagykövet pedig kettős mérce alkalmazásával vádolta az ENSZ-testületet, szemére hányva, hogy Teherán ellen szankciókat rendel el, miközben nem vesz tudomást Izrael nukleáris arzenáljáról.

Az iráni külügyminisztérium szombaton "érvénytelennek és törvénytelennek" minősítette a határozatot.

Golami Haddaddel iráni parlamenti elnök szombati tévényilatkozatában - még a BT-szavazás előtt - arra figyelmeztetett, hogy a határozat elfogadása esetén Teherán felülvizsgálja a NAÜ-hoz fűződő viszonyát.

Oroszország korábban kelletlenül állt hozzá az BT-határozathoz, de Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök szombaton kapcsolatban lépett egymással: telefonbeszélgetésük során egyetértésre jutottak abban, hogy "előre kell lépni" a szankciók ügyében.

Az EU-trojka - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - által előterjesztett tervezet gyakorlatilag már péntekre elkészült, de az orosz képviselet akkor még nem adta hozzájárulását, mert Putyin elnök döntését várta, aki szombat délelőtt találkozott nemzetbiztonsági tanácsadóival.

Moszkva kérésére a határozat nem tesz említést arról, hogy az iráni Busehrben atomerőmű épül orosz segítséggel, és a nyugati államok akarata ellenére nem vezet be tilalmat az iráni atom- és rakétaprogramban érintett jogi és természetes személyek utazásaira. Ugyancsak az orosz kifogások miatt a határozat előszavából kimaradt az a mondat, hogy az iráni atomprogram "veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra".

Egy konzervatív iráni lap arra szólította fel a teheráni vezetést, hogy lépjen ki az atomsorompó-szerződésből, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat fogad el Irán ellen nukleáris programja miatt. 

A nagy múltú, jelenleg az iszlám fundamentalista erők kezében lévő Kajhan szombati számában így írt: "Vezetőinknek meg kell ragadni az alkalmat a Nyugat megbüntetésére, és bejelenteni Irán kilépését az atomsorompó-szerződésből egy Irán-ellenes határozat esetén".

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) folytatja az iráni atomprogram ellenőrzését - közölte szombaton az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő ENSZ-szervezet főigazgatója, Mohamed el-Baradei.

A Bush-kormányzat szombaton reményét fejezte ki, hogy az ENSZ BT-határozat révén az egyes országok - különös tekintettel Oroszországra - szigorúbb intézkedéseket hozhatnak Irán ellen. Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár ugyanakkor szombaton további intézkedéseket szorgalmazott a nemzetközi közösség részéről.

(forrás: MTI)