Napkeleti fényesség

Jézus születésének hírnökeként tartjuk számon az úgynevezett "betlehemi csillagot". De mi lehetett ez az égi jel és pontosan mikor tündökölt az égbolton? Pontos válasz nincs, csak feltevések.

Máig megoszlanak a vélemények arról, hogy mi lehetett a betlehemi csillag. Az adott időpontban látványosabb üstökös vagy szupernóva nem tűnt fel az égen - illetve, ha fel is tűnt, nem maradt róla emlék. Lehetséges, hogy a betlehemi csillag egy valódi, fényes csillag volt? A legesélyesebb jelölt az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz. Nem valószínű azonban, hogy a közel állandó fényességű, régről ismert objektum újdonságként jött volna szóba. Az égen mozdulatlannak tűnő Sarkcsillag sem lehetett a betlehemi csillag, mert azt is jól ismerték az emberek.

Meteor sem lehetett, mert az pár másodperc után elhamvad. Ugyanakkor tény, hogy a betlehemi csillag ábrázolásainak mintegy harmada csóvával mutatja a jelenséget, így jogos a kérdés: üstököst láthattak-e a korabeli emberek? Nem, mert az üstökös félelmet, rettegést váltott ki akkoriban, soha nem tekintették csodálatos esemény hírnökének.

Megoldásként szóba jöhet, hogy Kr. e. 6. március 20-án a Hold elfedte a Jupitert a Kos csillagképben. Eközben a Mars is a Kosban tartózkodott - írta e témában megjelent korábbi cikkében az origo.hu. Éppen ezért sokan ezt a ritka jelenséget tekintik a betlehemi csillagnak, hiszen a Mars és a Kos is Júdea jelképe volt, a Jupiter pedig hatalmat és erőt sugároz. A probléma csak az, hogy a jelenség gyakorlatilag nem volt megfigyelhető az ókori Júdeából.

Ugyanakkor Kr. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz is a Halak csillagképben találkoztak! E rendkívül ritka - 843 évente előforduló - jelenség során a két bolygó többször is eltávolodott, illetve megközelítette egymást - Kr. e. 7. június 4-én, október 2-án és december 10-én a Jupiter és Szaturnusz egymás szoros közelségébe kerültek. Ez már akkor is csillagászati szenzációnak számított. Ugyanakkor a nem szakemberek számára nem volt feltétlenül lenyűgöző jelenség, hiszen még a legnagyobb közelség idején is két holdtányérnyi távolság volt a két bolygó között.

A Szaturnusz hagyományosan a zsidó nép bolygójának számított. A Jupiter pedig a legnagyobb planéta, ha úgy tetszik, a bolygók királya. Kettejük háromszori találkozása a Halak csillagképben zajlott le, amely az ókorban a születés szimbóluma volt, a zsidók pedig mindig is a Messiás csillagjegyeként tisztelték. Ez tehát azt jelentette, hogy a zsidóknak királya születik.(Ö. Z.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.