Eladnák az autópályákat

A teljes hazai autópálya-hálózat üzemeltetése magánkézbe kerülhet 2007-ben a gazdasági tárca legújabb elképzelései szerint - értesült lapunk. Az Állami Autópálya-kezelő eladásából az eddigi rekordbevételt közelítő összeg folyhatna be az államkaszszába.

Információink szerint rövidesen megkezdik a magyarországi autópályákat üzemeltető Állami Autópály-kezelő (ÁAK) Zrt. felkészítését a privatizációra. Információink szerint a gazdasági tárcánál már nem csupán a társaság kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdei eladását tervezik, hanem vizsgálják az egész cég értékesítésének lehetőségét is. Így a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetése magánkézbe kerülhet, beleértve az útdíjak beszedését is.

Úgy tudjuk, hogy a cég értékestését megalapozó lépések már megkezdődtek. Az ÁAK így hamarosan újraszerződik a matricás útdíjszedésre, miután erre szóló jogosítványa az év végével lejár. Az aláírásra váró dokumentum pedig a társaság feladatává teszi majd a használatarányos, elektronikus díjszedő rendszer kiépítésében való közreműködést is. Ami azt is jelenti: az uniós irányelveknek megfelelő új rendszer akár 80 milliárd forintos költségét az esetleges privatizációt követően már nem a magyar költségvetésnek, hanem az állam helyébe lépő tulajdonosnak kellene kifizetnie. Igaz, cserébe mintegy ezer kilométernyi gyorsforgalmi úton maga szedhetné a díjat - a teherautók után már 2008-2009-től, a személygépkocsik után pedig 2011-2012-től.

Bár döntés még nincs a privatizációról, az eladásra való felkészítés jegyében már a társaság szervezeti átalakítása is megkezdődött. Ha a gazdasági tárca a céget egyben, szakmai befektetőnek ajánlja fel, jövőre a magyar államkassza újabb, rekordközeli privatizációs bevételre számíthat. Becslések szerint az autópálya-hálózat üzemeltetési joga 300-500 milliárd forintot is érhet, amely közelíti a Budapest Airport tavalyi magánosításából befolyt öszszeget. Ez, a hazai GDP nagyjából két százalékára rúgó bevétel a magyar államadósságot csökkentheti, amely így a bruttó nemzeti össztermék 70 százaléka maradna, jobb a konvergenciaprogramban előre jelzettnél. (Az euró-bevezetés menetrendje szerint az államadósság 2009-től csökkenne, a sztrádák üzemeltetésének esetleges privatizációja ezt a trendfordulót is előbbre hozhatja.)

A privatizációig ugyanakkor - ha a tervet jóvá is hagynák - még pár lépés hátravan. Így például hamarosan újra kell kötni az ÁAK sztrádaüzemeltetési szerződését, ez ugyanis 2007 decemberében lejár. A procedúra az optimistább becslések szerint is eltarthat jövő év áprilisáig. Emellett tisztába kéne tenni az M5-öst üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. sorsát. A 40 százalékban az ÁAK kezében lévő társaság magánkézben lévő részvényeinek felvásárlására az államnak opciós joga van. A 60 százalékos részvénycsomagot információink szerint január másodikán hívná le a gazdasági tárca. Ez a tranzakció feltétele az M5-ös teljes integrációjának az állami sztrádahálózatban. A matrica bevezetése óta ugyanis az M5-ös koncessziós szerződése értelmében járó, mintegy 25 milliárdos díjat a költségvetés állja minden évben.

A magánosítás közelebb hozhatja az elektronikus díjszedés bevezetését, amely elõször a teherautók útdíját tenné a megtett kilométerrel arányossá
A magánosítás közelebb hozhatja az elektronikus díjszedés bevezetését, amely elõször a teherautók útdíját tenné a megtett kilométerrel arányossá
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.