Hatósági pecsét került péntek délelőtt a Pálma Fruit 90 Kft. által bérelt törökbálinti raktár kapujára, ahol csütörtökön legalább száz tonna lejárt szavatosságú, vélhetőleg át is címkézett élelmiszerre akadtak az ellenőrök. A túlzsúfolt óriási raktárcsarnokban fellelt áru ellenőrzése az ünnepi hétvége előtt meghaladta az ellenőrök erőit, így a helyszíni szemle és az előzetes jegyzőkönyvek felvétele után a tételek dokumentációit még csak most ellenőrzik.

Ami már biztos: a Pálma Fruit 90 Kft. mindenféle, az élelmiszer-tárolásra, és -kereskedelemre vonatkozó szakhatósági engedély nélkül raktározta a portékáját - tudtuk meg Virsinger Györgytől, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetőjétől. Ez ügyben már feljelentést tettek a cég tulajdonosai ellen. A törökbálinti raktárban tapasztalt higiéniai állapotok külön megérnek egy misét. Kérdésünkre Virsinger György diplomatikusan csak annyit jegyzett meg, hogy az "semmilyen formában nem felelt meg az élelmiszer-tárolás követelményeinek". Az állomás vezetője elmondta: a raktárban mindenfajta rendszer nélkül gyakorlatilag összezsúfolták az élelmiszert a vegyi áruval, vagy éppen a kerékpárvázakkal. (A Pálma Fruit 90 tevékenységében máshová nem sorolt iparcikk-kiskereskedelem is szerepel.) De ugyanilyen nagyvonalúan, mindenféle hűtés nélkül helyezték el a hústöltelékeket.

Arra semmiféle adat nem utal, hogy bármiféle kapcsolat lenne a jó két hete kirobbant M.E.G.A. Trade-botrány és a most felfedezett feketeraktár között. (Magát a raktárt nem is a M.E.G.A. Trade által használ törökbálinti depó területén találták, hanem attól jóval távolabb.) Az elkövetés mechanizmusa is más: az előzetes vizsgálatok szerint a vegyesen külföldi és magyar termékek zömében itteni élelmiszerláncokból származnak, azok kifutó, lejárt szavatosságú tételei voltak. Hogy pontosan melyektől, arról Virsinger György a rendőrségi nyomozás érdekeire hivatkozva még nem adhatott felvilágosítást.

Mivel a Pálma Fruit 90 nem importőr, így a több mint ezer tétel (a M.E.G.A. esetében "mindössze" ötszáz volt) esetében forgalmazóként, jellemzően más és más cég van feltüntetve. Az árut a jelek szerint kimondottan kisboltoknak szánták. A becslések szerint száztonnányi termék jó része rövid lejáratú húskészítmény, virsli és szalámi, de van köztük édesség, tésztaféle és konzerv is. Ezek között olyan élelmiszert is találtak, amelynek már 2004-ben lejárt a szavatossági ideje. De itt is előkerültek az átcímkézésre utaló kellékek, így nyomtató- és különféle csomagolóanyagok is.

A hazai tulajdonú Pálma Fruit 90 Kft.-t a cégbírósági iratok szerint 2002-ben alapították, főtevékenységként élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkozik. A cég fővárosi és törökbálinti telephelyein jelenleg csak üzenetrögzítő jelentkezett, illetve siófoki telephelyén az előfizető kérésére már korábban megszüntették a telefonszolgáltatást. A cég két törökbálinti magánszemély birtokában van, a cégvezetővel információnk szerint a hatóságok még nem tudtak kapcsolatba lépni, mivel külföldön tartózkodik.

A fővárosban pénteken az állategészségügyi hatóság már nem indít újabb akciót - tudtuk meg Hajós Ádámtól, a szolgálat vezetőjétől. A főállatorvos elmondta azt is, hogy az eddigi tapasztalataik szerint már nemcsak a társszervek és a konkurencia jelzéseire támaszkodva kezdeményezhetik a nyomozást, az utóbbi időben a lakosság is egyre aktívabb. A szolgálathoz érkező bejelentések 80 százaléka helytálló. (Cz. P.)

M.E.G.A. Trade: a gyártók perelnek?

A M.E.G.A. Trade-ügyben folyamatosan nő a bizonyíthatóan átcímkézett tételek száma, jelenleg a korábban bevont ötszáz tételből már 228 esetében lehet egyértelműen kijelenteni, hogy átcímkézték - tudtuk meg Popovics Lászlótól, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás helyettes vezetőjétől. Popovics nem zárta ki, hogy ez a szám tovább fog emelkedni, mivel még most is több olyan szállítmány van, aminek kétes a lejárati dátuma. Közben a raktárban lefoglalt termékek több nyugati - zömmel osztrák, illetve német - gyártója felvette a kapcsolatot az ügyben illetékes állat-egészségügyi állomással szakvéleményüket kérve - ami nyilvánvalóan arra utal, hogy élelmiszer-hamisítás, és jó hírnév megsértése miatt jogi lépéseket fontolgatnak az importőr ellen. A Népszabadság úgy tudja: az esetek túlnyomó többségében a gyártók nem a M.E.G.A. cégcsoportnak adták el a lejárathoz közeli terméket, hanem ahhoz másodkézből jutott az importőr.