Bár a közelmúltban a felek már megállapodtak a jövő évi Ukrajnába irányuló gázszállításról, Kijevben minden bizonnyal nyugtalanságot okozott, a türkmenisztáni teljhatalmú elnök, Szaparmurat Nyijazov "Türkménbasi" csütörtöki halála. Nemcsak az a kérdés, zavartalan marad-e az ellátás, hanem az is, mennyiért. Ukrajna ugyanis a 65 dolláros egységárú türkmén gáz révén az idén 95, jövőre 130 dolláros egységáron jut földgázhoz Oroszországon keresztül.

Putyin azonban megnyugtatta a kedélyeket, kijelentve, hogy Moszkva teljesíti a szállítási kötelezettségeit.

Nem okozott konfliktust a Krím félszigeten állomásozó orosz fekete-tengeri flotta kérdése sem. Bár Kijev korábban az évi csaknem 100 millió dolláros bérleti díj hússzorosát is kilátásba helyezte - cserébe tavalyi orosz gázáremelésért - ám nemcsak erre nem került sor, de a felek megerősítették, hogy az 1997-es megállapodásnak megfelelően a flotta 2017-ig biztosan a szevasztopoli bázison marad.

Bár az elnöki találkozó mentén számos egyezményt írtak alá a miniszterek, konkrét eredmények helyett a szakértők egynapos látogatás szimbolikus jelentőségét emelik ki, egyértelműen jelezve, hogy csökkent a feszültség a két ország között. Igaz, továbbra sem tűnt el: a Kijev továbbra is a NATO-ba és az EU-ba törekszik, és nem jött létre a Moszkva által szorgalmazott szabad kereskedelmi övezet sem, annak ellenére, hogy a narancsos Juscsenko a Moszkvával békülékenyebb hangot megütő ukrán kormányfővel kénytelen együttműködni. A narancsos koalíció márciusi bukását követő parlamenti választások eredményeként kormányfővé előlépett Viktor Janukovics ugyanis - bár a Kelet-Ukrajnában élő orosz ajkú támogatói Moszkvával szorosabb kapcsolatok kiépítését várják tőle - december elején Washingtonban járva kijelentette: reméli Kijev néhány éven belül megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.

Putyin és vendéglátója, Juscsenko a megbeszélések elõtt. Jól kijöttek egymással