"Az amnézia a társadalom egyik legveszélyesebb betegsége" - olvasható Donáth Ferenc "Tényállás: amnézia" című cikkében, amelyben a Nagy Imre Házban elhangzott bevezetőjét adta közre szerkesztett formában. - "Nem elég az őszödi beszéd négy mondatára emlékezni, ha kihull a mérle­gelhető tények közül a beszéd valódi tartalma, továbbá pl. a Vizsla-ügy, az MSZP-szerverbetörésének dolga, Kaya Ibrahim, Joszif Toth és a sok-sok eltussolt és megoldatlan rejtély emléke. Félelmetes, hogy bár sokkszerűen rázta meg az országot az őszi erőszakos hatalomátvételi kísérlet, ha az ellenzéken és a médián múlna, tényfeltárás nélkül süllyednének ezek az események is a feledésbe." A Nagy Imre Társaság (NIT) budapesti elnöke utal a legújab fejleményekre is, például, hogy "erőszakra buzdít internetes honlapján a Lelkiismeret ’88 – az instrukció eligazít, kik azok a közéleti szereplők, akiket tettlegesség bevetésével 'el kell takarítani'…", hiszen "ilyesmiért nálunk legfeljebb szabálysértési eljárás indul"; vagy arra, hogy december elején néhány fideszes EU-képviselő és aktivista Brüsszelben buzgólkodott azon, hogy "átszínezze a szeptemberi–októberi forró napok vezető hírei részben elmosódó vezető híreit."

A Népszavában megjelent cikk a Nagy Imre Házban 2006 budapesti őszi eseményeinek értékeléséről legutóbb szervezett nyilvános vita tapasztalatait összegzi. "Mi is történt tulajdonképpen szeptember 17. és november 4. között?" - kérdezte Donáth Ferenc, és felidézte a legfontosabbakat. Célja az amnézia hatásának csökkentése, mivel "Emlékezetünk szelektív voltát az tudja kihasználni, aki ma hangosabban és erőszakosabban ismételgeti a saját verzióját."

Amnézia ellen: a tények

2006 őszének heteiben, mint Donáth Ferenc összegezte, "a lángba boruló Budapestről szóló, 2006. szeptember 15-i fenyegető CD hangüzenete, melyen ismeretlenek a Budapest Rádiónak elküldve követelték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását, az alkotmányos rend elleni szervezkedést valószínűsíti. Csakúgy, mint az, hogy szeptember 20-án népfel­kelést hirdetett a Kossuth téren gyüle­kezők vezetésére jelentkező négy személy. A tényállás alatt a bűncselekmény megvalósulásához megkívánt tények és körülmények együttesét kell érteni. E körülmények között nemcsak az áldoza­tokat követelő erőszakos eseményeket kell figyelembe venni, de azt is, hogy szeptember 20-án a 'Magyar Nemzeti Bizottság 2006' alkotmányozó nemzet­gyűlést és nemzetőrség megalakítását hirdette meg. Továbbá két nappal később a MIÉP Rákóczi téri nagygyűlésén alkotmányozó nemzetgyűlést hirdettek, majd október 8-án a Magyar ­Nemzeti Bizottság 2006 egyik ügyvivője az Info-Rádiónak elmondta: október ­23-án délutánra nemzetgyűlést hívnak össze, amely alkotmányossági kérdésekről akar dönteni. Közveszélyt okozott szeptember 18-án Toroczkai ­László, a "Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom” vezetője, amikor az ő biztatására a tömeg az MTV székházához vonult, hogy kikényszerítse petíciójuk beolvasását. Ezt közvetlenül követte az MTV és az azt védő rendőrök megtámadása. Hasonló tényállást tükröz a Hír Tv élő adását vezető, az ostromlókat lelkesítő, őket forradalmároknak tituláló riporter ténykedése. A közbiztonságot is veszélyeztették azok, akik éjjelente felgyújtották az MSZP IV. kerületi, kőszegi és az SZDSZ XII. kerületi épületét, akik az MTV-ben és az RTL Klubban bombariadóval keltettek pánikot, nem is szólva arról, aki 2006. október 23-án megindította a kiállított tankot."

Minőségileg új neohungarista politika
Donáth Ferenc mindezt úgy értékelte: "miközben rendőrök százai sérültek meg egy sikertelen puccskísérlet közben, majd az ezt követő 42 napos vissza­élés-sorozat után a rendőrség megvédte a magyar forradalom emléke előtt tisztelgő külföldi állam- és kormányfőket, az ország demokratikus berendezkedését, törvényes kormányát, az irracionális közbeszéd fő kérdésévé a rendőrség egyes tagjainak visszaélése vált. Sokan éreztük úgy, hogy minőségileg megváltozott a neohungarista politika, és ami eddig 'csupán' a közösség elleni uszítás tényállásához tartozott, az kiegészült a demokratikus államrend elleni izgatással is. A zsidózás már nem általában és cinkos áthallásokban jelentkezett, hanem személyekre vonatkozóan, konkrétan és tömegesen a Kossuth téren. Nem csupán az újságírók származás szerinti kipellengérezése volt a megfélemlítés eszköze, de a bírók és ügyészek lakcímének közzététele is. Mindez kiegészült a kormányfő, a képviselők legitimitásának semmibevételével és konkrét hatalomátvételi céllal erőszakos, áldo­zatokat követelő tettlegességgel is. Nem túlzás azt állítani, hogy azok a hivatásos rendőrök és katonák, akik 2006. szeptember 18-án az MTV ostro­mában részt vettek és rátámadtak az ott szolgálatot ellátó kollégáikra, láza­dást követtek el. Az ostromban részt ­vevő erőszakoskodók nem titkolták kormányellenes törekvésüket, ezért a közvélemény joggal a rombolás állam elleni bűncselekményét kötheti emlékezetükhöz."

Puccskísérlet és szabálysértés

"Az MTV ostroma Gyurcsány Ferenc kormányának megbuktatására irányult, 2006. szeptember 18-án erőszakos államcsínykísérlet volt Magyarországon. Mégis mintha nem a törvényes, demokratikus állam ellen folytak volna ezek a cselekmények, ügyészségünk sorozatban csupán szabálysértési indítványokat tesz, bíróságaink pedig hivatkoznak a vádhoz kötöttségre, és hozzák a nevetséges, pénzbírságokról szóló ítéleteiket. Brüsszelben hivatkozhat erre a gyakorlatra a rendőrterrort fantáziáló főkolompos, hiszen szabálysértések ellen lovas rendőrök bevetése valóban aránytalanság." - szögezte le Donáth Ferenc.

Amiben bízhatunk

A Nagy Imre Társaság budapesti elnöke mégis lát okot  a bizakodásra. Az éppen elmúlt évszázad rossz tapasztalataihoz képest reményt keltő fejlemény, hgy a magyar társadalom ezúttal ragaszkodott "a rendszerváltáskor megvalósult független, demokratikus, korábban ennyire soha még nem tapasztaltan átlátható és számon kérhető közhatalmi berendezkedéshez." A 20. században még egyszer sem sikerült megállítani a demokratikus fordulat ellen fellépő puccsistákat. A demokratikus erők "1918-ban, az 1937-es Márciusi Frontban, az 1944-es Magyar Frontban, az 1956-os forradalomban –, eddig rendre elbuktak a puccsisták (Haynau, Kun Béla, Horthy Miklós, Szálasi Ferenc, Kádár János) terrorjában. Most nem így történt. A 2006-os őszön az erőszakos hatalomátvételi kísérlet végrehajtói nem jártak sikerrel."1956 már csak eszköz

A politikus dilemmáiról szólt a Nagy Imre Társaság vitáján Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. Az őszi események egyik fontos következménye, hogy az igazságszolgáltatás és a rendfenntartó erők vezetői a politikai interpretációs vita terében kénytelenek helytállni - mondta. A jobboldal és a szélsőjobboldal összjátéka "ellopta az ünnepet" - hangoztatják egyfelől, míg a másik oldalon azt ismételgetik, hogy "a baloldal ismét rárontott nemzetére" - ezúttal rendőreivel. Idén végleg bele kellett törődnünk, hogy tökéletesen mindegy már, mi történt valójában '56-ban.  Október 23. már nem 1956. október 23-át jelenti. '56 megítélése a politikai stratégia része lett, maga '56 már csak eszköz a politikai játszmában. Ezzel együtt '56 tényleges szereplői mintha már tehertétellé váltak volna...

A jobboldal és szélsőjobboldal célja úgy beállítani az eseményeket, mintha most is 1956 folyna. Gyurcsányt már nemcsak Apró Antallal azonosítják, hanem a Rákos-Gerő klikkel, rendőrei "ávósok". Nyíltan beszélnek arról, hogy a máris létező szociális feszültségek összekapcsolhatók történelmi mítoszaikkal. "Nemcsak megnyomorítanak minket, de vérbe is fojtják szabadságharcunkat" - sulykolják.

Március 15-e környékén dől el, hogy mennyire sikeres ez az interpretáció. Ez hosszú időre meghatározza majd 1956 képét is - mondta Lendvai Ildikó.

Senki nem lehetett okos abban a rohadt helyzetben

Márton László író arra hívta fel a figyelmet: mindaz, amit ősszel átéltünk, nem függ össze az őszödi beszéddel. A Fidesz már 1998-as kormányalakítása után első intézkedései között igyekezett ellehetetleníteni az 56-os Intézetet, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ne akadályozza tovább a mítoszgyártást tudományos kutatótevékenység - mondta. Az idén ősszel kirobbantott lázongásra is hónapokkal korábban készültek. Ha az őszödi beszéd nem kerül nyilvánosságra, valamilyen kísérlet akkor is történt volna 1956 évfordulójának megzavarására - mondta Márton László.

Nem ment bele részletesen annak minősítésébe, hogy ki hogyan viselkedett. "A helyzet olyan rohadt volt, hogy itt senki nem lehetett okos" - fogalmazott. Korábban jogi, politikai eszközökkel sem lehetett volna fellépni. Szerinte egyvalakinek lett volna szerepe: a nemzet egységét képviselő államfőnek. "Ez a jelenlegi államfő azonban inkább a nemzet kétségét képviselte" - mondta Márton László. Azzal, hogy nem jelent meg az 56-os emlékmű avatásán, úgy viselkedett, hogy az összeegyeztethetetlen az államfő méltóságával.
Hogy érzem magam mindezek után? - folytatta Márton László. - Mint a nő, akin átment egy kozák hadosztály. Elvették a testemet, a gondolataim feletti rendelkezést. Ennek a helyzetnek most már minden 56-os életfogytig foglya marad.

Nem ünnepelhette meg 56-ot a "hazátlanok kormánya"

Bauer Tamás közgazdász megértően fogadta az igazságszolgáltatás óvatosságát: amit az emberek az utcán műveltek, azért ugyanis nem ők a fő felelősök. A történet legalább egy évtizedre nyúlik vissza. A Fidesz, amely az Antall-kormánynak parlamenti ellenzékeként viselkedett,  az MSZP-SZDSZ kormánnyal szemben 1996-ra a parlamentarizmushoz méltatlan viszonyt alakított ki: a "komcsi kormánnyal" szemben ők a rendszerváltó ellenzék, ez a kormánykoalíció "idegen" (idegenszerű, idegenszívű), velük szemben az ellenzék "képviseli a hazát". Ebből következik az, amit 2006 őszén is láttunk: "ezzel a kormánnyal szemben minden megengedhető..."

Ilyen alapállásból a Fidesz nem engedhette meg, hogy a "hazátlan, kommunista kormány" ünnepelhesse meg 56 évfordulóját. Úgy kellett politizálniuk, hogy mindenképpen botrány legyen. Amíg a Fidesz stratégiája nem változik meg, addig minden nemzeti ünnepen erre kell számítanunk - mondta Bauer Tamás a NIT beszélgetésén.Nem lehet megspórolni  a jogállami intézmények karbantartását

A liberális alkotmányos demokráciát "meg kell csinálni, a korlátokkal rendelkező jogállam intézményeit állandóan karban kell tartani - hívta fel a figyelmet Fleck Zoltán jogász. - Nem lehet "kipipálni" ezt a munkát azzal, hogy a rendszerváltás egyszeri aktussal felállította a jogállam intézményeit. Sokan jelezték "békeidőben" minden eredmény nélkül, hogy baj van például a rendőrség oszlatási kötelezettségének szabályozásával, az előzetes letartóztatás során alkalmazott módszerekkel, illetve a rendőri nerőszakalkalmazás szabályozásával. Mindez világosan kiderült 2006 őszén.

Fleck Zoltán úgy látja: a jogállam állandó "karbantartása" az egyetlen lehetőség az újfajta nacionalizmussal, újfajta rasszizmussal, úlfajta szociális demagógiával fellépő új populizmus ellen. 

Fleck Zoltán utalt arra, hogy a jogállam karbantartásába persze más is beletartozik. Kezdeni kellene valamit azzal a képtelenséggel, hogy Ádám György évek óta nem tudja kimondatni magyar bírósággal, hogy  a "rekeszd ki őket" szöveggel Ifj Hegedűs és Metes megsértette az ő személyiségi jogait.

A jogállam intézményeinek karbantartása sem elég azonban - mutatott rá Fleck Zoltán. A problémák nagy része ugyanis jogon kívüli. A legnagyobb zavar uralkodik akörül, hogy  a közjogi méltóságok mikor szólaljanak meg és mit mondjanak...

Súlyos zavart jelez a szakmai etoszok válsága is. Ha legalább egyes szakmákon belül megegyezés lenne alapkérdésekben, az képessé tenné a szakmák képviselőit, szervezeteiket a  válságot csillapító fellépésre. A szakmai etoszok hiányát jelzi azonban  a Gönczöl-féle tényfeltáró bizottság kudarca, vagy  a Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitációja körül kirobbant történész-vita.

A NIT vitáján megjelent a Legfelsőbb Bíróság egyik vezető tisztségviselője és az igazságügyi és rendészeti minisztert helyettesítő főosztályvezető. Az LB képviselője azt hangsúlyozta, hogy a bírálatok csak részben jogosak, hiszen a rendőrségnek nincs ereje feltárni az események hátterét, csak egyes körülhatárolt cselekmények ügyében indulnak eljárások, a bírák pedig a vádirat alapján ítélkeznek. Egyértelműen kimondta ugyanakkor, hogy álláspontja szerint a szélsőjobboldal nem férhet bele a demokráciába.

Az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője pedig, előrebocsátva, hogy mint köztisztviselő, nem mondhatja ki, amit ezekben az ügyekben józan ésszel gondol, rámutatott, hogy a populizmusnak szerves része a jogi intézményekkel való manipuláció is. Emlékeztetett arra a támadásra, ami Petrétei József minisztert érte, aki a zavargások idején levélben kérte a bíróságokon az ügyeleti rendszer megszervezését, a válság napjaiban ugyanis a reakcióidőnek óriási a szerepe (az ügyeleti rendszer felállításával egyébként évek óta kísérleteznek, nem sok eredménnyel). A levél ismertté válása után a politikai ellenfelek zajos kampányt indítottak, mondván, hogy ez "támadás" a független bíróság ellen. Ilyen köntösben jelenik meg a politikai intrika - mondta a főosztályvezető. - A szaktárca nem is tudta a nyilvánossághoz eljuttatni azokat a tényeket, amelyek egyértelművé tették volna a támadások alaptalanságát.

(forrás: Népszava/NOL)

Magától mozog a múzeális páncélautó