Ám Szaparmurat Nyijazov - aki 1993-ban az irányítása alatt álló parlamenttől a Türkménbasi ("türkmének atyja") címet is kiérdemelte - kultuszának kiépítésében túltett szomszédjain. Hatalmas fővárosi aranyszobra mellett átnevezte a hét napjait, betiltotta az operát, a balettet - "nem értem a balettet, ezért nincs is szüksége erre a népnek" - a hosszú hajat, a szakállt, a nemi betegségeket, amelyekről beszélni sem szabad.

A szunnita iszlám vallást csak annyira használta, amenynyire az a saját képére formált kultuszt szolgálta. A Ruhnáme (A lélek könyve) című írását a Korán folytatásának tekintette, amely külön tantárgyat képezett. A 30 nyelvre lefordított könyvet egymillió példányban adták ki.

Rendszerének működését az óriási földgáz-, és kőolajkészlet biztosította. Az ötmilliós országban ingyenes az áram és a gázszolgáltatás, hivatalosan 2030-ig. Oroszországnak 66 dolláros egységáron juttatott földgázt - amelyet Moszkva jelentős haszonkulccsal szállít tovább nyugatra - de az utóbbi időben török és iráni részvétellel, a Kreml kikerülésével új piacokat keresett. Oroszországgal ellentmondásos viszonyban állt: csak névleg volt jelen a FÁK-országok szövetségében, de jelentős gázmezőket biztosított az orosz Gazprom számára.

Nyijazov hivatalos életrajza szerint a második világháborúban apját, az 1948-as asgabati földrengésben pedig anyját és két testvérét vesztette el. A nyolcévesen elárvult vezér 1962-ben Leningrádba került, ahol villamosmérnökként végzett. Itt belépett a Szovjetunió Kommunista Pártjába, 1976-ban pártiskolát végzett, négy évvel később már a Türkmén Kommunista Párt első titkára. 1985-ben lett a tagköztársaság minisztertanácsának elnöke, 1990-ben a helyi legfelső tanács elnöke. Abban az évben választást is nyert, élete leggyengébb eredményével: 98,5 százalékkal. Két évvel később már 99,5 százalékot kapott.

Hivatalosan egy lánya és egy fia van. A 40 éves Murat Nyijazov korábban utódjelöltnek tűnt, ám később összekülönbözött apjával. Az ideiglenes államfői teendőkkel tegnap megbízott kormányfőhelyettes, Gurbanguli Berdimukhammedov állítólag a néhai vezér házasságon kívüli fia.

A saját kezűleg szerkesztett naptár szerint a "semleges" hónap "megfelelő" napján hunyt el, épp Sztálin születésnapján.