Nem csak azért, mert az ukrán államfő továbbra is a „narancsos” Viktor Juscsenko, hanem mert az Oroszországgal jóval békülékenyebb hangot megütő Viktor Janukovics kormányfő törekvései sem felelnek meg teljesen az orosz vezetésnek.

A kormánykoalíció fő erejét adó Régiók Pártját (RP) vezető Janukovics ugyan nem áll ki a NATO-tagság mellett – mint azt teszi Juscsenko – de célul tűzte ki az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdését néhány éven belül. Tető alá hozta a gázármegállapodást – a tavalyi 95 után Ukrajna jövőre 130 dollárt fizet ezer köbméterenként az orosz és türkmén gáz keverékéért, ami a legalacsonyabb a térségben – de hosszabb távú garanciát szeretne az árra és a mennyiségre, míg Moszkva az évenkénti megállapodást szorgalmazza. Az energiapolitika területén Janukovics és Juscsenko azonos állásponton vannak.

A kelet-ukrajnai oroszajkúak támogatását élvező Janukovics korábban kiállt az orosz második hivatalos nyelvként való bevezetésére, ám ez nem történt meg. Nem közeledett Kijev az Egységes Gazdasági Térséghez sem, bár az inkább csak papíron létező, orosz-belarusz-kazah részvétellel megalakított szervezetben  Moszkva szívesen látná.

Szakértők néhány, gyakorlati tartalom nélküli, szimbolikus deklaráció aláírását várják Putyin és Juscsenkó tárgyalásán – ilyen lehet a stratégiai partnerségről szóló egyezmény -, igazi gyakorlati eredményként pedig az érlelődő „borháború” megakadályozását. (Moszkva kilátásba helyezte az ukrajnai borok kitiltását az orosz piacról, mert gyanúja szerint Ukrajnán keresztül valójában a már korábban kitiltott moldáv bor szivárog Oroszországba.) Ezen kívül tárgyalhatnak a vámtarifák egyeztetéséről, amely előfeltétele lehet egy közös szabadkereskedelmi térség megteremtésének, de végleges megállapodás nem várható.

A békülés jele, hogy valószínűleg nem esik szó az 1930-as évek ukrajnai éhínségének megítéléséről, amellyel kapcsolatban Kijev korábban azt követelte, hogy Moszkva ismerje el ukrajna lakossága elleni népirtásként.A jelek szerint legfeljebb felvetődik, de érdemben nem kell tárgyalni a két ország Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való belépéséről sem: korábban úgy tűnt, Kijev már az év végéig belép – és így feltételeket támaszthat a várhatóan jövő nyáron tagságot kapó Moszkvával szemben -, ám a jelenlegi helyzet alapján a két ország egyszerre lesz tag, elkerülve egy újabb konfliktust az amúgy is ellentmondásos orosz-ukrán kapcsolatokban.