Szlovákia nem tiltotta be a ciántechnológiát
Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter a kormány ülése után úgy vélekedett, hogy eleget tettek a helyi és a megyei önkormányzat és a polgárok kérésének, mert a lakosságot és a környezetet védő döntést hoztak. – A ciános technológiájú kitermelést csak a pozsonyi környezetvédelmi minisztérium engedélyével kezdhetik el – szögezte le. Lapunk érdeklődésére Zuzana Balázová, a Kremnica nad zlato (Körmöcbánya értékesebb az arannyál) civil szerveződés elnöke elmondta, hogy az egyetlen helyes döntés az lett volna, ha Csehországhoz és más államokhoz hasonlóan Szlovákiában is teljesen betiltják a cianidos módszer alkalmazását. – Ennek a célunknak az elérése érdekében tovább küzdünk – hangsúlyozta.
Jaroslav Izák szlovák környezetvédelmi miniszter az elmúlt hetekben többször is járt a helyszínen. – A tárca független szakértők bevonásával alapos környezetvédelmi hatástanulmányt készít, amelynek eredményei a jövő év közepére készülnek el. Valószínűleg a jövő év végéig döntünk arról, hogy engedélyezzük-e a ciános technológiájú külszíni aranyfejtést – nyilatkozta. Egyúttal értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a körmöcbányai és a megyei önkormányzat most tiltakozik, viszont éppen ők adtak engedélyt a kanadai cégnek a geológiai kutatások megkezdésére.
A kanadai Tournigan Gold Részványtársaság szlovákiai leányvállalata, a Kremnica Gold a közép-szlovákiai városban egykor virágzó aranytermelést kívánja felújítani, méghozzá ciános technológiával. Állításuk szerint módszerük biztonságos. A körmöcbányaiak azonban életkörnyezetüket, a természeti szépségeiket féltik, s a jelentős bevételi forrást jelentő idegenforgalom hanyatlásától tartanak, ezért egyre erőteljesebben tiltakoznak. Ugyanígy tesznek a szlovákiai és a magyarországi környezetvédők is.
– A magyar határtól 130 kilométerre fekvő Körmöcbányán a létesítmény 11 millió köbméteresre tervezett zagytározójából akár egy százalék a közeli Garam folyóba kerülve a hat évvel ezelőtti tiszai környezetszennyezéshez hasonló pusztítást okozhatna a Duna magyarországi szakaszán – nyilatkozta nemrég Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTvSz) ügyvezető elnöke. Hozzátette: az év elején hetven magyar civil szervezet arra kérte a pozsonyi környezetvédelmi minisztériumot, hogy a projekt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásába magyarországi társadalmi szervezetek is beleszólhassanak. Miklós László akkori tárcavezető erre igéretet tett, utódja egyelőre nem nyilatkozott erről a lehetőségről.
Szilvássy József,
Pozsony