Napról napra drágább az M5-ös
Hónapról hónapra kétségesebb, valóra válik-e a kormány terve az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. teljes kivásárlásáról és a társaság továbbadásáról. A korábban "Európa legdrágább autópályájaként" elhíresült M5-öst ma már az állami sztrádákhoz hasonlóan matricával használhatják az autósok, az erről született korábbi egyezséggel egy időben pedig az autópályát üzemeltető AKA részben állami kézbe került. A 60 százalékban továbbra is francia magánbefektető által birtokolt konceszsziós társaság azonban ma is óriási pénzébe kerül a költségvetésnek, az M5-ös üzemeltetéséért a büdzsé az aktuális szerződések szerint évente 92,5 millió eurót (25 milliárd forintot) fizet.
A magánbefektetők kivásárlására az államnak opciós joga van, a társaság megszerzésével pedig lehetővé válna az újbóli értékesítés, természetesen a jelenleginél az állam számára jóval kedvezőbb feltételekkel és alacsonyabb díjakkal. A kormány a következő években 150 milliárd forintot meghaladó megtakarítást remél az ügylettől és a díjcsökkentéstől. A januárban esedékes részvénylehívásról az elvi egyetértés is megszületett, az előkészületek azonban egyre húzódnak.
A nemzetközi összehasonlításban is zsíros üzletből ugyanis a magánbefektetők nem szeretnének kiszállni, igaz, hozzájárulásukra az opciós szerződés birtokában nincs is szükség. A fő részvényeseknek így egyetlen fegyverük az időhúzás - amiben a legnagyobb segítséget most éppen a magyar kormánytól kapják. A gazdasági és a pénzügyi tárca legalábbis a jelek szerint ősz óta képtelen egyezségre jutni az AKA sorsáról, a részvényopció lehívására jogosult állami autópálya-kezelő pedig tulajdonosi hozzájárulás nélkül egy lépést sem tehet.
A korábban becsült mintegy 18-19 milliárd forint helyett eközben a hatvanszázalékos részvénycsomag januárban már 21 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek, az opciós szerződés értelmében ugyanis a vételár havonta úgy kétszázmillió forinttal emelkedik. A korábban az M5-ös ügyében a gazdasági tárca mellett álló tanácsadó, az ING, amely ma már az AKA magánbefektetőinek dolgozik, eközben arra is figyelmeztet: ahogy telik az idő, a kivásárlás és továbbadás az államnak egyre kevésbé jó üzlet. Miközben ugyanis a költségvetésnek a 60 százalékos részvénycsomag megszerzéséért egyre többet kell fizetnie, csak a korábban megálmodott 60-65 milliárd forintnál jóval olcsóbban adhatja majd tovább a céget. Az M5-ös állapota ugyanis a vártnál lényegesen nagyobb tehergépkocsi-forgalom miatt a tervezettnél gyorsabban romlik. Fenntartása tehát az új tulajdonosnak többe kerül majd a prognosztizáltnál.
A szakminisztériumban ennek ellenére azzal számolnak: az ÁAK néhány nap alatt lebonyolíthatja az AKA részvényeinek megvásárlását. A jogászok egész hadát foglalkoztató magánbefektetők viszont a hírek szerint hónapok óta gyűjtik az egyébként egyszerű folyamat lelassításához a muníciót. Jogi kifogásaikkal csupán annyit kell elérniük, hogy a kivásárlás néhány hónappal elhúzódjon. Valószínű ugyanis, hogy a Pénzügyminisztérium a nyár elején már a kelleténél kockázatosabbnak tartja az ügyletet. Ha másért nem, hát azért, mert az AKA teljes állami tulajdonba vételével a társaság összesen 900 millió eurós - mintegy 240 milliárd forintos - adóssága is a költségvetésre száll. Ha pedig a céget nem sikerül még abban az évben privát kézbe adni, a GDP egy százalékát meghaladó adósságot a költségvetésen belül kell elszámolni, ami a konvergenciaprogramot is felboríthatja.
A koncessziós társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását a legkönnyebben a cégnek hitelező pénzintézetek akaszthatják meg. Ám eddig állítólag velük sem tárgyalt senki. Magatartásuk így nehezen kiszámítható. Igaz, a kormány némi jóindulatot elvárhat tőlük, miután a magánbefektetők tanácsa ellenére másfél éve nem tett lépéseket a tekintélyes hitelcsomag új, olcsóbb kölcsönökre váltására. Ami 2031-ig több tízmilliárd forintot megspórolt volna az államkasszának.
Ha a jól tejelő AKA-t féltő befektetőknek sikerül elhúzniuk a cég kivásárlását, és a kormány a magas kockázat miatt visszavonulót fúj, csak két lehetőség marad. Az állam a kisebb, de azonnali haszon reményében esetleg megválik negyvenszázalékos részesedésétől. Cserébe viszont az állam végleg lemondana a cég belső megtérülési mutatójának leszállításáról, így a költségvetés által évente fizetendő rendelkezésre állási díj csökkentéséről. A másik lehetőség, ha az állam átmenetileg megtartja jelenlegi részesedését, ebben az esetben viszont valószínűleg belátható időn belül már nem szerzi meg az M5-öst üzemeltető cég valamennyi részvényét. A magánbefektetők pakettje ugyanis 2008 januárjában már mintegy kilencvenmillió eurót - csaknem 24 milliárd forintot - ér majd. A társaság üzleti értéke, vagyis a továbbértékesítés lehetséges ára eközben a sztráda állapotának romlásával tovább csökken.
