Rendőrrádiók dupla áron
A szükséges másfélszeresét fizeti az állam a készenléti szervek új rádióiért - ez lett a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) furcsa tenderének a végeredménye. Ezzel - számítástól és megrendelésektől függően - csaknem hárommilliárd forintot dob ki az ablakon a kormány. Ez a számla ráadásul még nőhet is, mert rádióbeszerzéshez az év végéig már nehezen lesz megszerezhető az EU schengeni alapjából várt közel egymilliárdos összeg. Így a lehetséges 3,5-4 milliárd forint helyett mintegy 7,5 milliárdba kerülhetnek majd a rendőrrádiók az államnak és a költségvetésnek.
A pályázatot 20-28 ezer készülék és további néhány ezer tartozék központi beszerzésére írták ki - és a KSZF hosszú küzdelemben biztosította, hogy más kormányzati szerv ne vásárolhasson ilyen rádiókat. A főigazgatóság - mint megírtuk - a Közbeszerzési Döntőbizottság elé citálta a kancellária hasonló beszerzésre készülő szervezetét, mint utóbb kiderült, feleslegesen: a megtámadott intézmény ugyanis váratlanul és igen furcsa indokokkal eredménytelennek nyilvánította saját pályázatait.
A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság ezután hétfőn a tenderén induló öt pályázóból gyorsan kizárt kettőt alkalmatlanságra hivatkozva, miközben ezek a pályázók éppen olyan készülékeket ajánlottak, amelyeket a Pest megyei és a fővárosi szervezetek (tűzoltók, mentők, rendőrök) már használnak. Ez a két konzorcium adta be a legkisebb induló ajánlatot: 5 milliárdnál kevesebbet kértek mintegy 20 ezer készülékért és a tartozékokért. Miután a pályázati kiírás szerint az ár volt az egyetlen döntő szempont, eleinte ez a két konzorcium tűnt a legesélyesebbnek.
A keddi tárgyalásokon aztán újabb pályázók adták fel a küzdelmet - amely azért olyan óriási nagy nem lehetett, ugyanis mindegyikük azonos gyártók készülékeit kínálta (a Sepura és a Motorola rádiók mixét). A visszalépésekkel a legdrágább ajánlatot tevő, a Magyar Telekom leányvállalat, a BCN Kft. vezette konzorcium lépett ki, majd ezt követte a Guards-Radiant konzorciuma. Pedig ez utóbbi cég igencsak esélyesnek tűnt: 5,7 milliárd forintot kért volna csupán.
A visszalépések után egyetlen konzorciummal folytatták az "alkut": a Sagemnek egyedüli versenyzőként nemigen kellett módosítania az áron, így aztán - áfa nélkül - 7,4 milliárd forintot kért a mintegy 20 ezer készülékért. Igaz, később a BCN visszalépett a visszalépéstől, következésképpen a Sagem a kedd esti eredményhírdetésnél már - hivatalosan - versenyben nyert: a BCN nála is többet kért ugyanis.
Ezzel viszont sokan jól járnak: a Sagem ugyanis bevette a konzorciumába a Pro-M Zrt.-t, vagyis a Magyar Telekomnak azt a leánycégét, amely a készenléti szervek új rádióhálózatát építette ki és üzemelteti (ennek használatához veszik most a rádiókat is). A Telekom - amelynek a vezérigazgatója a montenegrói kétes számlák ügye miatt hagyja el éppen a céget - így könnyedén hagyhatta, hogy leányvállalata, a BCN ne nyerjen.
Ráadásként a furcsa pályázaton nyertes konzorciumban nem a Magyar Telekom az egyetlen, amely mostanában kétes ügyletei miatt szerepel sokat: a csapatban az a Siemens is részt vesz lízingcégével, amelyet Németországon kívül már hazánkban is gyanús ügyletei miatt emlegetnek sűrűn. A Sagem-konzorciumban összesen öt olyan alvállalkozó szerepel egyébként, amelynek részesedése 10 százalék feletti - a Magyar Telekom és a Siemens érdekeltségein kívül felbukkan még például a Nádor Rendszerház Kft. is. A cég a Fidesz-kormány alatt meghirdetett hasonló tender kapcsán vált ismertté. Az amerikai Motorola disztribútoraként tevékenykedő társaság tulajdonos-vezetője ugyanis jó barátja volt a beszerzésért akkor felelős Magyar Posta akkori első számú vezetőjének. Kalmár István ezt nem is tagadta, miként - korábban - azt sem, hogy a Motorolát szeretné választani a szállításra - akár pályázat nélkül is. A botrányokat követően aztán lett pályázat, majd a tendert lefújták. A maradék két alvállalkozóról egyelőre nem tudni sokat: az 1991-ben alakított és vezetői által tulajdonolt Montel informatikai hálózatok telepítésével és biztonságtechnikával foglalkozik, míg a rendőrségi beszállítóként korábban ismert Fercomnál alig ismerhető meg valami: itt egy holland offshore társaság szerepel az ügyvezető mellett a tulajdonosok között.
