Szócsatát vív Irán és a Nyugat
Stratégiai fenyegetésnek nevezte a teheráni kormányt Tony Blair közel-keleti körútját lezáró beszédében tegnap Dubaiban. A brit kormányfő felszólította a térség mérsékelt erőit, hogy egyesüljenek egy szövetségben, és szálljanak szembe Teherán növekvő befolyásával. Éles szócsata zajlott tegnap Blair és Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök között a sajtón keresztül, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) továbbra sem hozott döntést az Iránra szankciókat kivető határozatról.
Irán a fő akadálya a közel-keleti békének - jelentette ki Blair az Egyesült Arab Emírségekben, s arra szólította fel a világ vezetőit, hogy bátrabban támogassák a mérsékelt erőket a szélsőségesekkel szemben Iránban és másutt. A brit miniszterelnök hangoztatta: Teherán nyíltan támogatja a terrorizmust Irakban, törekszik a libanoni kormány aláásására, és akadályozza az izraeli-palesztin békefolyamatot. Hozzátette: "Ha van hibája politikánknak, az az, hogy túl félénkek vagyunk bátran cselekedni a változás érdekében."
Blair beszéde ellentmond annak az amerikai tanulmánynak, amelyet nemrég hoztak nyilvánosságra, és amely szerint az iraki háború befejezéséhez (vagy az amerikai csapatok kivonásához) üdvös lenne Teheránnal is tárgyalni. Az iraki háború, a nyári libanoni-izraeli konfliktus nyomán megerősödött Irán versenytársnak tekinti magát a térségben az Egyesült Államokkal szemben.
Ahmadinezsad iráni elnök eközben kétségbe vonta Nagy-Britannia jövőjét. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael eltűnésre vannak ítélve - adták hírül tegnap iráni hírügynökségek. Az elnök a nyugat-iráni Dzsavandurban mondott beszédében kifejtette, hogy az irániak, mint Istent követő nép, fennmaradnak, míg az Istentől eltávolodott hatalmak el fognak tűnni a földről, akárcsak a fáraók. Az iráni vezető ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet megfosztani népét a nukleáris energiához való jogtól.
Kedden egyébként Kermansahban tartott beszédében Ahmadinezsad amiatt bírálta a nyugati hatalmakat, hogy tetteik szemben állnak Jézus Krisztus tanításaival. "Ha Jézus élne, vajon helyeselné-e a nagyhatalmak cselekedeteit?" - tette fel a kérdést a perzsa állam vezetője.
Az iráni vezetés tegnap New Yorkban is aktív volt. Teherán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát: ítélje el, hogy Izrael atomfegyverekkel rendelkezik, és helyezzen kilátásba szankciókat arra az esetre, ha a zsidó állam nem szereli le nukleáris arzenálját. Mohammad Dzsavad Zarif-Honszari iráni ENSZ-nagykövet a BT soros katari elnökének írt levelében Ehud Olmert minapi nyilatkozataira hivatkozott, amelyekben az izraeli miniszterelnök együtt említette országát több atomhatalommal. "A Közel-Keleten nem teremthető meg a béke és a biztonság, amíg Izrael erős nukleáris arzenálja tovább fenyegeti a térséget" - közölte az iráni diplomata, akinek országa ellen éppen a BT előtt áll egy újabb (ezúttal szankciókat is tartalmazó) határozattervezet.
Oroszország élesen bírálta tegnap a BT többi, nyugati tagját. Moszkva szerint a Nyugat meg akarja büntetni Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsában előterjesztendő, a teheráni atomprogrammal kapcsolatos határozattervezetében. Szergej Lavrov, a moszkvai diplomácia irányítója az Európai Unióra és az Egyesült Államokra célozva Moszkvában szerdán kifejtette: a javaslatban szereplő, az iráni tisztviselőket sújtó utazási tilalom kísérlet arra, hogy büntetőelemeket csempésszenek be a dokumentumba, pedig korábban már megegyeztek arról, hogy ezt nem teszik - jelentette az MTI. Hozzátette: csak a tervezet műszaki részét illetően lát előrehaladást.
Lavrov emlékeztetett, hogy a hatok - Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és Kína - megállapodtak a kérdés tárgyalások útján történő rendezéséről. Pedig a nyugati nagyhatalmak szeretnék, ha a testület már ezen a héten szavazhatna egy konszenzussal megalkotott határozattervezetről, amelyben szankciókat vetnek ki Iránra nukleáris ambíciói miatt, pontosabban, mert nem tett eleget az ENSZ azon követelésének, hogy az idén augusztus 31-ig függessze fel urándúsító tevékenységét, amelynek révén elvben fegyvert is elő tud állítani.
Bár Irán az OPEC-nek (Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének) még mindig a második legnagyobb kitermelője, a washingtoni - bankokra és befektetőkre helyezett - politikai nyomás nem maradt nyom nélkül. Irán nem tudja megfelelően pénzelni az olajszektor fejlesztését: több tízmillió dollárt kellene befektetni, hogy új olajmezőket tárjanak fel, illetve kisajtolják a régiekből, amit lehet, ha továbbra is tartani akarják a tervet, miszerint napi ötmillió hordót akarnak kitermelni 2010-ben. Iránnak az olajfinomításba is be kellene fektetnie, ha csökkenteni akarja egyre nagyobb függését a gázolaj-behozatalon.
S ahogy a múlt hét végi önkormányzati választások is mutatták: sokan elégedetlenek azzal, ahogy Ahmadinezsad beváltja választási ígéretét, azaz az olajbevételeket a szegényekhez forgatja vissza. A helyhatósági választáson - amelynek végleges eredménye egyelőre nem ismert - az elnök szövetségesei vereséget szenvedtek.
