- A pénzfelhasználási mutatók alapján az eredeti célok 110 százaléka teljesült, ennyivel több kötelezettségvállalással fedtük le a program elindításakor meghatározott pénzügyi kereteket - említi a legfontosabb sikermutatót Grónay Andrea, a KIOP Irányító Hatóságának osztályvezetője. A jól hangzó százalékos arány a gyakorlatban mintegy 112 milliárd forintot jelent (ennek 75 százaléka érkezett az Európai Uniótól, az Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA - forrásaiból, a többi a magyar költségvetést terhelte). Nyilvánvaló, hogy ennyi pénz nem elég az ország ezermilliárdokban mérhető környezetvédelmi és közmű-hiányosságainak gyors pótlásához, de az is, hogy ha egy település a sikeres pályázat révén elkerülő úthoz, csatornahálózathoz, szennyvíztisztítóhoz vagy környezetbarát erőműhöz jutott, az helyben akkora változás, amire valószínűleg még sokáig várhattak volna az uniós források nélkül.

A 140 beadott pályázatból 55 támogatott projekt született - háromnegyedük már elkészült vagy a megvalósulás szakaszában van. A rendkívül sikeres pénzfelhasználás Grónay Andrea szerint két dologgal magyarázható. Egyrészt a pályázók (elsősorban önkormányzatok) részéről rendkívül nagy volt az érdeklődés, másrészt a pénzügyi tárca rugalmas hozzáállása lehetővé tette a keretek 10 százalékos "túlvállalását", hogy a lehető legtöbb igényt sikerüljön kielégíteni.

A legmagasabb, mintegy 120 százalékos lekötési arány a szennyvízkezelésben érvényesült, az építési-bontási és egészségügyi hulladékok kezelését szolgáló, illetve az ivóvízminőség javítását célzó pályázatok esetében pedig eléri vagy megközelíti a 110 százalékot a rendelkezésre álló keret kihasználása. Összességében a környezetvédelmi területeken valamivel 110 százalék fölötti, a kisebb falatnak számító közlekedési programokban 105 százalék körüli volt a pénzfelhasználási mutató.

Ami az elköltött milliárdok nyomán megvalósult konkrét eredményeket illeti, összesen 79,925 kilométernyi utat újítottak fel a KIOP támogatásainak felhasználásával, és megépült közel 22 kilométernyi, illetve épülőfélben van további 34 kilométernyi vadonatúj útszakasz (ezek többnyire a településeket vagy a sűrűn lakott városrészeket elkerülő, a helyi lakosság részéről régóta sürgetett utak).

A lakosságszámot tekintve a programból a legnagyobb támogatási szelet vízminőség-védelmi és szennyvízkezelési programoknak jutott. A vízminőség-javító beruházásokkal elért háztartások száma meghaladja a 20 ezret, a szenyvízkezelésben pedig megközelíti a 29 ezret. Egyebek mellett Gyulán és Cegléden is gyakorlatilag teljes körűvé vált a csatornázottság egy-egy sikeres és jól menedzselt pályázatnak köszönhetően.

Épültek új hőerőművek is a program támogatásai révén, az új kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége 55 GWh. Ennél lényegesen magasabb a KIOP-beruházásokkal megtakarított energia mennyisége: évente 1159779 GJ-nyi energiával használunk majd fel kevesebbet az energiatakarékossági projekteknek köszönhetően. A vasúton közlekedők is érzékelhetik a programok jótékony hatásait, például a Budapest-Székesfehérvár, illetve a Budapest- Pusztaszabolcs vonalon.

A program befejezéséhez közeledve időszerű lehet megfogalmazni azokat a tanulságokat is, amelyek a következő, 2007 és 2013 közötti tervezési időszakban változtatásokat indokolnak. - A pályázók oldaláról a pályázatok előkészítésére kellene helyezni a hangsúlyt: a sikeres pályázáshoz és az eredményes pénzfelhasználáshoz gyakorlatilag startra kész, tervekkel, engedélyekkel, megvalósíthatósági tanulmányokkal rendelkező projektek kellenek, amelyeknél már a saját forrás is rendelkezésre áll, és "csak" a támogatás folyósításának megkezdésére van szükség az induláshoz - fogalmaz Grónay Andrea. Az osztályvezető úgy látja, hogy az irányító, a közreműködő és a kifizető hatóságok részéről is szükség van a tevékenység átalakítására: egyértelműbb, a támogatási célokat jobban tükröző pályázati kiírások kellenek, és gyorsítani kell a pályáztatás, illetve a kifizetések folyamatát is.

A tapasztalatok összegzése annál is inkább fontos, mivel jövőre új pályázati periódus indul a korábbinál lényegesen nagyobb pénzkerettel: a környezet- és energiaprogramban mintegy 1000, a közlekedési területen pedig 1700 milliárd forint áll majd rendelkezésre a mostanihoz hasonló fejlesztési célokra. Az ERFA mellett ezentúl a másik nagy uniós támogatási forrás, a Kohéziós Alap környezetvédelmi, energetikai és közlekedési célú forrásai is ide, a két új programba érkeznek, vagyis lesz mire, és lesz miért pályázni.