- Hogyan értékeli Szerbia és Vajdaság helyzetét az új alkotmány meghozatala után?

- Az új alkotmány elfogadásával Szerbia formálisan is lezárta a milosevicsi korszakot. Az alkotmány megalapozta a nemzetek közötti jó viszonyok fejlesztését Szerbiában és Vajdaságban is. Ugyanakkor lehetővé teszi a hatalom decentralizálását meg a regionális fejlődést.

- Szerbia ismét választások előtt áll. Január 21-én a polgárok az új parlamenti képviselőkre szavaznak. Ön szerint mi a voksolás tétje?

- Az előttünk álló megmérettetés döntő fontosságú. Két út közt kell választani: a radikalizálódás, az európai integráció megszakítása, a nemzetközi folyamatoktól való eltávolodás, a stagnálás, illetve az európai jövő, az életszínvonal növelése és a haladás között.

- Milyen előnyöket, illetve hátrányokat hozott Vajdaságnak az új alkotmány?

- Megszűnik az az évtizedes gyakorlat, hogy a vajdasági adófizetők pénzének legnagyobb része az ország más területeire vándorol. Az alaptörvény szavatolja, hogy az állami költségvetésnek több mint 30 százaléka Vajdaságnak jut, részben a tartományi meg a községi költségvetés, részben pedig a nyugdíjak, az állami tisztviselők bére és a szociális juttatások révén.

- Milyen hatással lesz Koszovó jövőbeni státusa Vajdaságra nézve?

- Várakozásaink szerint a tárgyalások résztvevői továbbra is kompromisszumra fognak törekedni a fenntartható megoldás érdekében. Egy ilyen megoldás biztosítaná a régió stabilitását, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Vajdaság is megvalósíthassa az autonómiára vonatkozó céljait, azaz érvényesíthesse hatásköreit, például a kisebbségi jogvédelemben. Úgy látom, hogy a vajdasági magyarság miatt Magyarország is érdekelt a koszovói kérdés megoldásában. Mindenképpen elvárjuk Budapesttől, hogy támogassa a szerb tárgyalócsoport álláspontját és erőfeszítéseit a kompromiszszum érdekében.

- Milyen segítségre számít Vajdaság Magyarország részéről?

- Vajdaság közvetlenül határos az Európai Unióval, emiatt előnyben van az ország más részeihez képest. Magyarország EU-tagsága a tartományra nézve kedvező, hiszen ez megkönnyíti az uniós alapoknál való pályázást, a közös programokban való részvételt, a tartomány gazdasági fejlődését, valamint az EU-val való viszonyainak harmonizálását. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Szerbia is gyorsabban eleget tegyen a csatlakozás feltételeinek.

- Melyek a legfontosabb feladatok a határ menti övezetben?

- A Duna-Körös-Maros- Tisza Eurorégió keretében kezdeményeztük egy három országra kiterjedő ipari park létrehozását a hármas határon. A vajdasági Végrehajtó Tanács határozatot hozott a megvalósíthatósági tanulmány kidol-gozásának finanszírozásáról. Ezt megtette a másik két érintett terület, Csongrád és Temes megye önkormányzata is. A terv megvalósításának egyik követelménye a hármas határig vezető út kiépítése. Ha ez az út mindhárom irányból elkészül, az jelentősen hozzájárul a gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez, meg a határon átívelő ipari park és szabad kereskedelmi övezet létrehozásához. A gazdaságról szólva megemlíteném azt a tervet, amely a DKMT Eurorégióban levő önkormányzatokat kötné össze a modern információs technológia segítségével. Ennek keretében tervben van egy interneten alapuló információs rendszer megvásárlása és működtetése, amelyen az érdekelt befektetők részletesen tájékozódhatnának a beruházási lehetőségekről, az üzlethelyiségekről, a zöldmezős és barnamezős befektetésekről, valamint a vállalkozásra alkalmas helyekről az Eurorégióban.

Elvárjuk Budapesttõl, hogy támogassa a kompromisszumos megoldást Koszovó ügyében