A külpolitikában a lélektan is számít
- Az utóbbi időben a magyar külpolitika számára felértékelődött a Nyugat-Balkán. Mi ennek az oka - kérdeztük Göncz Kinga külügyminisztert.
- Földrajzi helyzetünknél fogva is nagyon fontos számunkra, hogy stabil, azonos értékeket valló, minden szem-pontból szoros együttműködési hálót kiépítő országokból álljon az a régió, amelynek Magyarország a közepén fekszik. Szomszédaink közül Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, januártól Románia is ugyanannak a nemzetközi közösségnek a tagja, amelynek mi. Az Európai Unióhoz való csatlakozás mindenütt jogharmonizációval jár együtt. Ugyanahhoz az érdekközösséghez tartozunk, a politikusok, szakértők rendszeresen találkoznak, közös költségvetési periódus szabályozza a fejlesztéseket. Hasonló célokra, egyebek között a határon átnyúló együttműködésekre érkeznek támogatások az Európai Uniótól. Ahhoz, hogy ez utóbbiakat jól tudjuk felhasználni, a szomszédos országokban össze kell hangolni a fejlesztéseket.
- Egyes szomszédaink azonban kimaradnak ebből a folyamatból.
- Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unió bővítése ne álljon le. Ezért támogatjuk erőteljesen Horvátország csatlakozását, amely a legmesszebbre jutott a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ukrajna és Szerbia esetében viszont további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy kiteljesedjen egy stabil, azonos értékeket valló, felemelkedő térség, amelyben élünk. Azért is fontos ez nekünk, mert mindkét országban jelentős létszámú magyar kisebbség él, amelyek helyzetét befolyásolja a politikai stabilitás, a gazdasági helyzet. Egymást erősítő kölcsönhatások működnek: ahol politikai stabilitás van, ott erősödik a gazdasági együttműködés, amely tovább erősíti a stabilitást, mert a szereplőknek egyre több lesz a vesztenivalójuk. A határon átnyúló fejlesztések szükségszerűen felértékelik a nemzeti kisebbségek közvetítő szerepét, erősítik az egzisztenciális biztonságát.
- Van egy olyan elvárás a nyugat-európai országok részéről, hogy mivel mi a szomszédban vagyunk, segítsük elő a nyugat-balkáni országok európai integrálódását. Tudunk-e ehhez eleget róluk, a mai viszonyaikról?
- Nyilvánvalóan a Vajdaságról van a legtöbb ismeretünk, amely Szerbia legfejlettebb része, a legközelebb van hozzánk és az Európai Unióhoz. Jelenleg is nagyon sok és sokféle élő kapcsolat van: önkormányzatok együttműködése, gazdasági kapcsolatok, kulturális csereprogramok, személyes, családi, rokoni, ismerősi kötelékek, amelyek egy részének lassan tíz éve alulról kezdeményezett szervezeti keretet ad a Duna-
- A NATO rigai csúcsértekezletén a Nyugat-Balkán országaira kedvező döntések születtek.
- Rigában konkrét, 2008-as időponttal dőlt el három or-szág - Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina - NATO-csatlakozása, illetve Szerbia meghívása a békepartnerségi folyamatba. Nem előzetes feltétel volt Ratko Mladics tábornok kiadatása a hágai Nemzetközi Bíróságnak, hanem döntöttünk a meghívásról, de szigorú monitorozást írtunk elő. A külpolitika jelentős részben pszichológia. Ha mindig csak feltételeket szabunk, de sohasem engedünk, akkor könnyen az ellenkezőjére fordulhat a dolog: leállítják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a befogadás érdekében tesznek.
- A rigai döntés a békepartnerségről befolyásolhatja-e a januári szerbiai választások eredményét?
- Az európai uniós országok azt szeretnék, hogy a demokratikus erők nyerjék meg Szerbiában a választásokat. A békepartnerségi meghívás fontos érv lehet azok kezében, aki az európai, illetve az euroatlanti orientációt képviselik. Őszintén reméljük, hogy ez nagy mértékben befolyásolni tudja a választás eredményét.
- Van-e Magyarországnak külön Vajdaság-politikája?
- Nekünk fontos Vajdaság autonómiája, hiszen a szomszédos régió Magyarországnak természetes gazdasági partnere. Fontosnak tartjuk a politikai autonómiát is, mivel az ott élő magyarok annál jobban tudják az érdekeiket képviselni, minél nagyobb a tartomány autonómiája. Mindez azonban nem érvényesülhet jó államközi kapcsolatok nélkül.
- Van-e magyar politikai akarat a határon átnyúló együttműködés támogatására?
- Magyarországon egyértelmű politikai akarat és megfelelő szervezeti formák is vannak erre.
- Uniós tagállamként tud-e Magyarország könnyíteni a schengeni beutazási feltételeken?
- Magyarország következetesen képviselte azt, hogy a nyugat-balkáni országok és Ukrajna kapjon vízumkönnyítést. Ne zárjuk ki polgáraikat az Európai Unióból! Kétféle engedményt is sikerült elérni. Egyrészt a vízumdíj 35 euró maradt, és nem emelkedett 60 euróra. Másrészt lehetőség lesz kisha-tárforgalmi megállapodásokat kötni. Most úgy áll a dolog, hogy a határsáv 30 kilométer lesz, ám ez 50 kilométerre kiszélesíthető akkor, ha egybefüggő közigazgatási területet választana szét. E kedvezményes sávban élők vízummentes belépési lehetőséget kapnak Magyarországra. Ez a Vajdaság polgárainak sajnos csak egy részét érintheti. De tovább keressük a könnyítés lehetőségeit - szó van például a diákok számára ingyenes beutazási lehetőségről. A legkézenfekvőbb módon azonban ez a probléma azzal oldódhat meg, ha Szerbia is rááll az európai integrációs pályára.
