Sólyom László magyarországi egyházi vezetőket fogadott
A találkozó elején az államfő köszöntőjében kiemelte: az állam és egyház elválasztásának alkotmányos alapelve az Alkotmánybíróság értelmezése szerint is az együttműködés elvével egészül ki.
"Ezért szükség van az egyház és az állam folyamatos párbeszédére" - tette hozzá, majd úgy folytatta: ez nem csak egymás kölcsönös elfogadását és tiszteletét jelenti, hanem azt is, hogy a tapasztalatok, a megfontolások és az értékek megoszlanak köztük.
Sólyom László hangsúlyozta, az egyházak átszövik a társadalmat, befolyást gyakorolnak rá, és egyben reflektálnak is a társadalmi folyamatokra, "sőt a maguk tanítása keretében kidolgoznak elvi válaszokat és iránymutatásokat is".
Hozzátette: mindezek fontosak az állam számára is, hiszen, mint mondta, ugyanabban az országban, ugyanazon emberek javára működünk, sőt alapértékeink is közösek.
"Ilyen közös alapértékünk az emberi személy és méltóság tisztelete, az élet értelmének elismerése, a szabad akarat és a kommunikáció, a természet és a jövő nemzedékek iránti felelősség, az ezekkel az értékekkel ellentétes politikai uralmi rendszerek elutasítása" - jelentette ki.
Az államfő közölte, kitüntetett figyelemmel kíséri a Magyarországon működő egyházakat és felekezeteket, és a legteljesebb mértékben támogatja működésüknek az alkotmányban is rögzített alapjogát, a lelkiismereti- és vallásszabadságot.
Sólyom László a megjelent egyházi vezetőkön keresztül üdvözölte az ünneplő és az ünnepre készülő hívőket a hanuka, illetve a karácsony ünnepe alkalmából.
A meghívottak között volt többek között Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek, Prőhle Gergely, a Magyar Evangélikus Konferencia elnöke, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, valamint Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi.
A köztársasági elnök hétfőn a határon túli egyházak vezetőit fogadta. Akkor az államfő úgy fogalmazott: különösen a szórványban élők között fordul elő gyakran, hogy az igehirdetés és az evangélium az utolsó kapocs a magyar nyelvhez.
"A szórvány gondozásához és megtartásához szükséges hálózatot sok helyen kizárólag az egyházak jelentik" - jelentette ki.(MTI)