Az Európai Bizottság eltökéltnek tűnik a kukoricaintervenció jövő évi felszámolására - ismerte el szerdán, Brüsszel Gráf József agrárminiszter, miután előzőleg hosszasan tárgyalt Mariann Fischer Boel mezőgazdasági EU-biztossal, illetve német és francia kollégájával (előbbi az EU agrártanácsának januártól következő soros elnöke, utóbbi pedig a KAP, a közös agrárpolitika haszonélvezőinek vezető tagországát képviseli.)

Mint megírtuk, márciusban kerülhet az uniós miniszterek elé az a bizottsági tervezet, amely a garantált kukoricafelvásárlás teljes megszüntetését célozza jövő nyártól. Ez mintegy 95 százalékban a magyar kukoricát érinti. Gráf újságírók előtt maga is óva intett a hiú remények táplálásától. A bizottságra ugyanis a nettó befizető országok részéről nagy nyomás helyeződik, hogy ott spóroljon, ahol csak tud. A kukoricaintervenció évi mintegy 150 millió euróba kerül a közös büdzsének, így az unió nyomott világpiaci árak esetén tonnánként húsz-huszonöt eurót is bukhat a szinte kizárólag hazai tengerin. A magyar agrárminiszter hangsúlyozta: a döntés elodázására szövetségeseket kell találni. (Egyelőre az osztrákok, a csehek és a szlovákok - vagyis a tengeri kijárattal nem rendelkező, exporthátrányban lévő országok számítanak ilyennek. Ez a minősített többséggel meghozott döntéshez kevésnek tűnik.) Gráf lapunk kérdésére elmondta: a soros német elnökség is jóindulattal állt a kérdéshez, miután három évvel ezelőtt őket hasonlóképpen érintette a rozs uniós felvásárlásának megszüntetése. A magyar kormány arra is játszik: Brüsszel legalább ne drasztikusan szüntesse meg a garantált, jelenleg 101,3 eurós - boven a szabadpiaci ár alatti - felvásárlást, illetve akár csökkenthet is az intervenciós áron. A távlati kiutat azonban a bioetanol-program jelentheti. 2008-tól kezdve a mostani kettő mellett további két-három üzem szállhat be a kukoricafelesleg levezetésébe, összesen évi 1-1,5 millió tonnával. A következő napokban az agrártárca nyolc-tíz ellenjavaslatot küldhet Brüsszelbe.

Szerdán eldőlt Brüsszelben az is: Magyarország átcsoportosíthatja vidékfejlesztési támogatásait olyan módon, hogy az év végi határidő előtt lényegében teljesen elkerülje az EU-források beragadását. Mintegy 40 milliárd Ft juthat agrár-környezetgazdálkodásra, 14,2 milliárd pedig top-up, azaz tagállami hatáskörben maradó kiegészítő támogatásra.