Pénzmosás gyanúsítottjaként hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egy 37 éves szerb férfit a Szigetvári Takarékszövetkezet, valamint a Raiffeisen, a Budapest és az Erste Bank ellen november végén és december elején indított internetes támadásokkal kapcsolatban. A nyomozás eddigi adatai szerint a férfi tízszázalékos közvetítői díjért átutalásokat fogadott a bankszámláján, majd a jutalékával csökkentett összeget fölvette, és a Western Union rendszerén keresztül továbbította. A pénzt valószínűleg Oroszországban vették fel a csalássorozat irányítói.

A négy magyarországi pénzintézetet ért támadással egy időben 175 adathalász honlap jelent meg a világhálón. Ma még senki sem tudja, hogy végül hány ügyféllel sikerült a csalóknak elhitetniük, hogy az általuk küldött elektronikus levélből megnyitható weblapon adják meg banki azonosítóikat. A még nem végleges adatok szerint a számuk elérheti a kétszázat. A csalók három számlatulajdonos számlájáról kíséreltek meg pénzt leemelni, de ez csak egy esetben sikerült.

Bäck Zoltán alezredes, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának főnyomozója lapunknak elmondta: a gyanúsított, valamint egy 30 éves magyar és egy 19 éves ukrán férfi (őket tanúként hallgatták ki az ügyben) internetes csevegőszobákban kapták az ajánlatot, hogy nyissanak bankszámlát meghatározott bankokban, s ha pénz érkezik a számlájukra, a tízszázalékos közvetítői díj levonása után fennmaradó öszszeget a Western Union rendszerén keresztül utalják tovább. (A Western Union világhálózatán keresztül küldhető készpénz a világ bármelyik pontjára, lényegesen rövidebb idő alatt, mint szokványos banki átutalással, ezért igen kedvelt ez a pénztovábbítási módszer a bűnözök körében.)

A chatszobákban néhány hónapja ismeretlenek angolul és oroszul jól beszélő, vállalkozó szellemű fiatalokat kerestek az átutalások fogadására, majd a készpénz továbbküldésére. Velük azokban a bankokban nyittattak számlát, amelyeket később az adathalász-akció keretében megtámadtak. Bäck alezredes szerint azért, mert a csalással megszerzett bankszámlaadatokkal indított átutalást így "első körben" a bankon belül hajthatták végre, ami gyorsabb, mint ha más pénzintézetekhez küldték volna az ügyfél pénzét, amit a stróman azonnal föl is vett és továbbküldött. Az ügynek várhatóan újabb gyanúsítottjai is lesznek. Egyelőre ugyanis sem a bankok, sem a rendőrség nem ismeri azoknak a számát, akik óvatlanul megadták az interneten kapott kérésnek megfelelően a banki azonosító adataikat.

A rendőrség még nem tudta azonosítani azt a szervert, amelyen a megtámadott bankok hamis weboldalait elhelyezték. Az oldalak lekérdezésekor a rendőrség mindig más IP címet kapott. Ezek az IP címek (e cím a számítógép "rendszámaként" működő kód) egyidejűleg négy, egymástól távol lévő ország számítógépein is feltűntek. Bäck alezredes szerint vélhetően feltört gépeken keresztül indították útnak az érintett bankok ügyfeleinek címzett és a hamis weboldal címét tartalmazó "felszólító leveleiket".

A Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya az elmúlt hat hónapban egytucatnyi, külföldiek sérelmére elkövetett internetes csalási ügy felderítésében működött közre. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban - ahol lényegesen többen vásárolnak az interneten keresztül, mint nálunk, s nemcsak élelmiszert, mozijegyet, hanem értékes műszaki cikkeket és autókat is - az utóbbi időben mind több jól szervezett bűnbanda nyitott hamis webáruházi oldalt. A gyanútlan vásárló rendel, fizet - majd nem kap semmit. Reklamál, mire egy ideig hitegetik, majd az áruház megszűnik.

Az ilyen és hasonló csalások egy részében a gyanútlan vásárló pénze magyarországi bankszámlákon landol. Papp Csaba ezredes, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának vezetője elmondta: Magyarországon két gyanúsított van előzetes letartóztatásban, akik közreműködtek 35 külfölditől az interneten keresztül kicsalt pénzek eltüntetésében. Mindketten strómanok, akik a jelek szerint semmit sem tudnak arról, ki állt a szervezett csalások hátterében.