Menekített támogatások és az állatjólét
Csaknem tízmilliárd forint maradt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv környezetvédelmi, állathigiéniai és állatjóléti támogatásra szánt keretéből - kevesen pályáztak rá. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a viszonylag csekély számú kérelmet elsősorban az magyarázza, hogy kezdetben túlságosan szigorúak voltak a pályázati feltételek, alig akadt olyan gazdaság, amely jogosult volt a támogatásra, s beadhatta volna a kérelmét. Éppen ezért - tette hozzá a szóvivő - a tárca egyeztetést kezdeményezett az unió illetékeseivel, s a tárgyalásokon sikerült elérni, hogy lazítsanak a pályázati feltételeken. Ennek köszönhetően jelentősen bővült ugyan a támogatásra jogosult gazdák köre, de - mivel eltelt csaknem egy év - már nem sikerülhetett lehívni a teljes keretet. A tárca ezért azt kezdeményezte az uniónál, hogy az állatjóléti támogatásra elkülönített, de fel nem használt mintegy tízmilliárd forintot átcsoportosíthassák, és más támogatási formák - például az agrár-környezetgazdálkodási program révén - tegyék elérhetővé a gazdák számára. Azt még nem tudni, hogy hozzájárul-e ehhez az unió, mivel az ügyben csak a közeljövőben hoznak döntést Brüsszelben. Dékány András kérdésünkre elmondta, hogy a gazdák valószínűleg jövőre is pályázhatnak anyagi segítségért a környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai fejlesztésekhez, de már az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz.
Kudarcnak azért mégsem nevezhető ez a támogatási forma, hiszen segítséget adott uniós követelmények teljesítéséhez. Tavaly 1021 kérelem érkezett a vidékfejlesztési hivatalokba, amelyek közül 785-öt hagytak jóvá, s összesen 11,5 millió euró kiosztásáról döntöttek. Az idén 1038 kérelem érkezett a hivatalokhoz, ezek elbírálása már folyamatban van. Az idén beadott kérelmek között van a letenyei Hajdár családé is: ők mangalicáik "életkörülményein" javítanának a nemzeti vidékfejlesztési terv támogatásával.
Hajdár László és felesége másfél évtizede kezdett gazdálkodni Letenyén. Kezdetben szántóföldi növényekkel foglalkoztak, de mivel évről évre csökkent a nyereségük, 2002-ben úgy döntöttek, mással próbálkoznak: mangalicatenyésztésbe kezdtek.
- Mindig is szerettük ezeket a jószágokat, ráadásul négy éve még kifizetődőnek tűnt a mangalicatartás, mivel egészségesebb, koleszterinszegény húsuk iránt nagy volt a kereslet, így hát belefogtunk - eleveníti fel Hajdár Lászlóné, hogy miért éppen erre az őshonos állatra esett a választásuk.
Hajdárék ma már 24 anyakocát és két kant tartanak tizenhárom hektáron, a szaporulat pedig egy-másfél év alatt eléri a kétszázat is. Az állatokat ridegen tartják, azok az év szinte minden napján a jórészt biogyeppé minősített, erdővel tarkított legelőkön vannak, s még véletlenül sem kapnak vegyszerrel kezelt tápot. Hajdár Lászlóné szerint mindezek miatt ma már a legelőik után állataikra is kérhetnék a bio minősítést, de ezzel egyelőre várnak. Nem biztosak benne, hogy ez kifizetődő lenne: a minősítés sok pluszmunkát jelent, de nem garantál jobb piacot, magasabb árat. Pedig - Hajdár Lászlóné szerint - most ugyancsak nagy szükség lenne a magasabb árakra, mert nehéz helyzetben vannak a mangalicatenyésztők. Mint mondja, a hús ára nem követi a költségnövekedést, ráadásul időközben megszüntették az állatok után járó állami támogatást is.
A nyomott árak és a kedvezőtlen piaci viszonyok miatti bevételkiesést Hajdárék pályázatokkal próbálják ellensúlyozni. Az elmúlt években többször is sikerrel pályáztak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásáért. Nemrégiben pedig állatjóléti támogatást kértek: összesen 1,2 millió forintot szeretnének kapni. A pénzre elsősorban a villanypásztor-hálózat bővítése, korszerűsítése miatt lenne nagy szükség. A jószágaik számára elkülönített tizenhárom hektárt ugyanis blokkokra osztották, s három-négyhavonta más-más területre terelik az állatokat. Ez a megoldás kedvező a mangalicáknak, de a területek felosztása miatt több ezer méternyi speciális villanyvezetékre van szükség, mégpedig olyanra, amely viszszatartja az állatokat, de nem okoz kárt bennük. Hajdár Lászlóné a villanypásztor-hálózat fejlesztése mellett egy állatbeálló megépítéséhez is kért támogatást. Mint mondja, igaz, hogy a mangalica igénytelen, egész évben kint lehet hagyni a szabadban, de azért, ha nagyon cudar az idő, elkel a menedékhely. Az új épületekben - teszi hozzá az asszony - úgynevezett fialtató kutricákat is kialakítanának, ami szintén javítaná az állatok körülményeit. A beállóhoz elengedhetetlen trágyatárolót már megépítették Hajdárék, abban bíznak, hogy ehhez a beruházáshoz utólagos támogatást nyerhetnek.
