Mobil posták: helyenként fordulat

Felemás a megítélése a kisfalvakban bevezetett mobilposta-szolgáltatásnak. Az érintett mintegy 950 község egy részében a hanyatlás jelének tartják a postahivatal bezárását, ám sok olyan falu is van, ahol annyira megszokták a mobil postát, hogy az váltana ki tiltakozást, ha visszaállítanák a régi szolgáltatást.

- A helybéliek a mai napig nem békéltek meg azzal, hogy a faluban megszűnt a postahivatal - jelenti ki Harkány Sándor, Somogyacsa alpolgármestere, aki praktikus magyarázatát adja az elégedetlenségnek: a falubeliek évtizedeken keresztül megszokták azt, hogy van egy saját postásuk, és ha szükséges, a postán kora délelőtt a munkába vagy a földekre menet elintézhetik ügyeiket, nem kell alkalmazkodniuk a postajárathoz.

Bíró Gyula, a Szekszárdhoz közeli Bonyhádvarasd jegyzője is úgy látja: két és fél év alatt a helyiek jelentős része kénytelen-kelletlen elfogadta ugyan az új rendszert, ám hiányolja a megszokott, régi szolgáltatást. Bíró Gyula szerint a mobil postával a falu még az időjárásnak is kiszolgáltatottabbá vált: a járat sokat késhet, ha például esik a hó. A nyári munkák idején pedig külön gondot okoz az, hogy valakinek figyelnie kell a postajáratot, ha hivatalos levelet szeretne feladni vagy befizetné a rezsijét.

Annak idején a Békés megyei Pusztaottlakán is sokakat elkeserített a hír, hogy bezár a kőposta. Többen az alig ötszáz lelkes falu elsorvadásának baljós jeleként értékelték a bejelentést, félve attól, hogy a posta után az iskola vagy a háziorvosi rendelő következhet. A község végül egyezséget kötött a postával, így a mobil járat mellett az önkormányzat helyiségében napi három órában megmaradt a fix posta is. Simonka György polgármester szerint a kompromisszum eredményeként a helyiek végül nem élték meg törésként azt, hogy a biciklis postást felváltotta a mobil posta járata.

A Székesfehérvár melletti Sárkeszin 2004 óta üresen áll az egykori postahelyiség, pedig a helybéli képviselő-testület tagjai küzdöttek azért, hogy a településen ne szüntessék meg a hivatalt. Farkas Gyuláné polgármester a sors fintorának tartja, hogy amíg a döntés évében 588 lakosa volt a falunak, addig a beköltözőknek köszönhetően immár 607-re növekedett Sárkeszi lélekszáma - azaz ha most vezetnék be az országban a mobilposta-rendszert, településükön nem okozhatna problémát, hiszen az csak a hatszáz lakos alatti falvakat érintette. A polgármester ugyanakkor úgy látja: ha a posta úgy döntene, hogy a községben megszünteti a mobil járatot, s visszaállítaná a kispostát, annak ma legalább annyi ellenzője lenne, mint annak idején a mobil posta elindításának. Sokan - főként az idősek - megkedvelték az új postásokat, akik nap mint nap házhoz viszik a szolgáltatásokat.

Sajó Gyula, a Pest megyei Váckisújfalu polgármestere 75 éves édesanyját hozza fel példaként, akinek a mobil posta minőségi változást jelentett, mert azzal önmaga el tudja intézni azokat az ügyeket, amelyeket korábban családjára bízott. Miként a legtöbb faluban, úgy kezdetekben Váckisújfalun sem örültek a mobil postának, ám a polgármester szerint az elégedetlenségben az is szerepet játszott, hogy az emberek mindig veszteségként élik meg azt, ha a falujukban megszűnik valami, amit megszoktak. Sajó Gyula úgy fogalmaz: nem állítja, hogy mindenki elégedett a mobil postával, ám tapasztalata szerint a helyi postaigazgatósággal kialakított jó együttműködés eredményeként az utóbbi időszakban sokat javult a községben a szolgáltatás megítélése.

Keresztes László, a Tolna megyei Kisszékely polgármestere is egyetért azzal, hogy sok nyugdíjas, idős ember számára előnyös, hogy hétköznaponként házhoz jár a posta. A polgármester arról számol be: sajnálták ugyan, hogy a korábban alpolgármesterként is tevékenykedő postamesternek munkája elvesztése miatt el kellett költöznie a faluból, ám úgy látja, hogy az idősek megkedvelték, s immár családtagnak tekintik az új postásokat is. Keresztes László azt mondja: Kisszékely azért van sajátos helyzetben, mert elöregedett a lakosság. Úgy fogalmaz: mivel a munkába járók számára a mobil posta több hátránnyal, mint előnnyel jár, minden bizonnyal nagyobb lett volna a tiltakozás, ha fiatalabb a lakosság.

A fentieket alátámasztja Fekete József, a Csongrád megyei Klárafalva polgármestere, aki azt mondja: a településről a szomszédos Szegedre vagy Makóra ingázóknak nagy gondot okoz, hogy már nem a régi rendszer szerint működik a településen a postai szolgáltatás. Bár a járathoz igazodva délutánonként a községben továbbra is nyitva van egy fix posta, a polgármester szerint vannak olyan bosszúságok, amelyeket nem lehet megszokni. Ezek között említi például azt, hogy az ajánlott leveleket kézbesíthetetlenség esetén nem a hivatalban működő kispostán hagyja a mobil járat, hanem azért a 15 kilométerre fekvő Makóra kell bemenni. Fekete József hangsúlyozza: nem a mobil-postásokra haragszanak, hanem a szisztémával nem értenek egyet. Úgy vélik, hogy a posta településpolitikája hozzájárul a falvak leszakadásához és elszigetelődéséhez. A polgármester érdemi változtatásokat vár a Legfelsőbb Bíróság azon döntésétől, amely - mint arról lapunkban beszámoltunk - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska önkormányzatát erősíti abban a vitában, amelyben a kisközség a teljes körű postai szolgáltatások biztosítását követeli a Magyar Postától.

A mobil posta településenkénti eltérő megítélését ugyanakkor jól példázza az, hogy Galgóczkiné Krobák Mária, az ugyancsak Csongrád megyei Kövegy polgármestere arról számol be: a faluban egy ideig párhuzamosan működött a mobil járat és a kőposta, ám előbbi olyannyira bevált, hogy nem látták indokoltnak a postahelyiség fenntartását. Amint a polgármester mondja, Kövegyen is adódnak kényelmetlenségek, ám azokat a szomszédok együttműködéssel rendszerint megoldják: otthon lévő ismerőseikre bízzák a csekkek befizetését, ha pedig fontos küldeményt várnak, meghatalmazást adnak annak átvételére.

l A Magyar Posta Baranya megyében 2000-ben 22 településen indított mobil postát, a kísérleti időszakot követően 2003-ban és 2004-ben több ütemben összesen 946 települést - körülbelül 300 ezer lakost - kapcsoltak be a rendszerbe. A járatok indításával párhuzamosan több mint ötszáz helyen lakat került az addigi falusi postakirendeltségre, ugyanakkor a gépkocsik olyan községekbe is eljutottak, ahol korábban sosem működött postahivatal. Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője elmondta: a hagyományos postahivatalokkal kapcsolatos kifogásoknál arányaiban jóval kevesebb panasz érkezik a mobil posták miatt. A jogos panaszok többsége a fegyelmezetlen munkavégzésre vezethető vissza, illetve az előre meghirdetett időpontok betartását kérik számon a helybéliek. Tomecskó Tamás azt mondta: minden esetet kivizsgálnak, s ha indokolt a panasz, figyelmeztetik az érintett munkatársakat. A szóvivő hozzátette: a postásokat nemcsak kritika éri, ugyanis rendszeresen kapnak visszajelzést arról is, hogy a mobilpostások a munkakörükben számukra előírtakon túl segítséget nyújtanak a mindennapokban - például közreműködnek egy-egy csak városi patikában kapható gyógyszer beszerzésében. (B. P. L.)

Klárafalva: nem a postásokra haragszanak, a szisztémával nem értenek egyet
Klárafalva: nem a postásokra haragszanak, a szisztémával nem értenek egyet
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.