A 2006-os jelentés meghatározó értékelésében a „magyar politika két sarkcsillaga”, a „hiperaktív” miniszterelnök és a jobboldali ellenzék „ikonikus” vezetője egyaránt megkapja a magáét. A cikk szerzője, Christopher Condon szerint az országnak a „kommunizmus összeomlása óta legturbulensebb évében mindketten mély, esetleg végzetes politikai sebeket szenvedtek”. A politikai választóvonal mindkét oldaláról meginterjúvolt politikusok, elemzők és szakértők szerint Gyurcsány és Orbán, különböző okokból ugyan, de egyaránt „túlságosan megosztóvá váltak ahhoz, hogy túléljék a következő három évet és a 2010-es választásokon pártjaik miniszterelnök-jelöltjei legyenek. Ha ez bekövetkezik, távozásuk segíthet a pártvonalak mentén megkeményedett hangulat enyhítésében, amely az elmúlt években megbéklyózta a konstruktív politizálást Magyarországon”. Az FT idézi Réti Pált, a HVG főszerkesztőjét, aki mindkettőjüket „megosztó szerencsejátékosoknak” nevezte, hozzátéve, „nagyon kevés nyugat-európai politikus kockáztatna ennyi fontos nemzeti ügyet saját győzelme érdekében. Mindketten komoly veszélyt jelentenek Magyarországra”.

A lap mégis úgy látja, a káosz ellenére Gyurcsány pozíciója figyelemreméltóan szolid maradt, a szocialista párt egyhangúan kiállt a kormányfő mellett. A magyarokat megrázó öszödi magnófelvétel „jó benyomást tett a külföldi befektetőkre és elemzőkre, akik felhívást láttak benne a reformok elfogadására”. Az FT szerint Gyurcsány jövője azon a képességén áll vagy bukik, vajon reformjaival csak a költségvetési deficitet tudja-e csökkenteni, vagy képes javítani a közszolgáltatásokat is? Ha utóbbi nem sikerül, a következő választásokon úgy tekintenek rá a választók, mint aki hazudott a költségvetésről, majd megszorító intézkedéseket vezetett be.

A Financial Times bírálja Orbán Viktort, amiért elmulasztott világos alternatívát felvázolni a kormány reformprogramjával szemben. Energiájának nagy részét tiltakozással és Gyurcsány bojkottálásával tölti. A budapesti tudósító jártában-keltében azt tapasztalhatta Magyarországon, hogy a Fidesz mérsékelt elemei úgy érzik, az obstrukciós taktika nem vezet előre. Sokak szerint elkerülhetetlen egy összecsapás Kósa Lajossal, a Fidesz „új csillagával”. A tét nagyobb, mint pusztán a Fidesz jövője, megnyílhat az út az egész jobboldal megújulása előtt. Egy egyesített jobboldallal szemben a szocialisták esélyei gyengülnek.

A mellékletben féloldalas elemzés olvasható a gazdaság állapotáról, mely „a felszínen egészségesnek látszik”, de egy alaposabb betekintés érzékeli a pesszimizmusra amúgy is hajló magyarok aggodalmát, hogy komoly nehézségekre számíthatnak. A legtöbb elemző meg van győződve, hogy a politikai akarat megvan a meghirdetett program végrehajtására. Ha a siker elmarad, a büntetés egy része a pénzügyi piacoktól érkezik majd. Különösen az államkötvényeket érintheti kellemetlenül a befektetők bizalomvesztése. Magyarországnak eddig szerencséje volt, hogy pénzügyi hanyatlása éppen olyan időszakra esett, amikor a feltörekvő piacokon rendkívüli vásárlóerő jelent meg. Az invesztorok türelme könnyen elfogyhat, akár a nemzetközi befektetési klíma változásának  következményeként, akár abban az esetben, ha Magyarország megint nem teljesíti célkitűzéseit.

London