Az igazgató az intézet legfrissebb, a Gazdasági Bizalom és Fejlődés 2006-2007 fordulóján című kiadványát ismertetve elmondta: az államháztartási hiány az idén meghaladja a GDP 10 százalékát, jövőre pedig 6,8 százaléka lehet, ez megegyezik a kormányzati célokkal.

Az intézet szerint a kormányzati intézkedések az államháztartási hiány 3 százalékpont körüli mérséklését irányozzák elő, ami jelentős és teljesíthető vállalásnak tűnik. A jövő évi mérlegjavulás  alapvetően az adó- és járulékbevételek növekedéséből származik, azonban kockázatot jelenthet az adóalap prognosztizálttól eltérő  emelkedése.

Belyó Pál felhívta a figyelmet arra, hogy az idén 0,4  százalékkal mérséklődik a beruházások teljesítménye. Az Ecostat arra  számít, hogy a beruházások volumene 2007 második felétől élénkül,  mértéke az év egészében elérheti a 4,2 százalékot.

Az előrejelzés szerint az építőipari termelés az idei 2,5  százalékos mérséklődést követően, jövőre 3,5 százalékkal csökken.

Az Ecostat prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta az idén  eléri a 7,6 százalékot, jövőre pedig 7,8 százalékra emelkedhet.

Az Ecostat szerint a külkereskedelmi áruforgalmi mérleg hiánya a  jövő évben az idei 2,5 milliárd euróról 1,5 milliárdra csökken, és a  szolgáltatások egyenlege is javul. A magyar gazdaság iránti bizalom  helyreállításával a működő tőke beáramlása jövőre elérheti a 4 milliárd eurót. A folyó fizetési mérleg GDP arányosan az idei 7,1  százalékról jövőre 6,1 százalékra csökken, és így összege elérheti a  6,2 milliárd eurót.

Az idei év első hónapjaiban az infláció történelmi mélypontra süllyedt. Az év utolsó harmadában a hatósági árintézkedések nyomán az árindex megugrott, a dezinflációs trend az év végén megtört. Az  áremelkedésért elsősorban az ártámogatások leépítése, az áfa-kulcs emelése okozta.

Az előrejelzés szerint 2007-ben az áremelkedés üteme az év  közepéig magas lesz, az áfa-kulcs emelés áthúzódó hatása több  hónapig érződik majd. Emellett az energiaárak további emelkedése  várható, nőnek a közlekedési tarifák és a kommunális ellátás díjai.  Az élelmiszerek árnövekedése viszont mérséklődik, az importcikkek  ára az ideinél lassabban emelkedik, az erős forint miatt. A jövő  évre 6,4 százalékos áremelkedéssel számol az intézet az idei 3,8  százalékot követően, az év második felében a drágulás mértéke  mérséklődhet.

Jövőre csak mérsékelt ütemű jegybanki kamatcsökkenéssel számol  az intézet, az alapkamat szerintük 6,5-7 százalékra csökkenhet  jövőre. Megállapításuk szerint a konvergenciaprogramban bemutatott  intézkedések hatására a forint árfolyama stabilizálódott. A pénzügyi  bizalom folyamatosan erősödik, a forint árfolyama várhatóan magas  szinten stabilizálódhat, 2007 végére 254-256 forint/euró árfolyamot  valószínűsít az Ecostat.

A reálkereset nőtt idén

Január-októberben a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 7,9  százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,8 százalékkal haladták meg az  egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,4 százalékos növekedése mellett - 4,3 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma az első tíz hónapban  átlagosan 2 millió 792 ezer fő volt, 0,1 százalékkal több, mint  tavaly.

Az idén január-szeptemberben a bruttó átlagkeresetek 7,7, a  nettó átlagkeresetek 8,0 százalékkal nőttek, a reálkereset - 3,1  százalékos fogyasztói infláció mellett - 4,8 százalékkal haladta meg  a 2005 azonos időszakit.
Tavaly az első tíz hónapban a bruttó átlagkereset 9,4, a nettó  10,5 százalékkal nőtt, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,6  százalékos növekedése mellett - 6,7 százalékkal emelkedett az egy  évvel korábbihoz képest.

Az év első tíz hónapjában a költségvetési szférában 2,0  százalékkal dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, a  versenyszférában 0,5 százalékkal nőtt a létszám.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 166.600  forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 156.800  forintot kerestek január-októberben. A költségvetési szervezeteknél  alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 191.600 forint volt.

Az első tíz hónapban a versenyszférában dolgozók bruttó  átlagkeresete 8,6 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké  6,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ez  nemzetgazdasági szinten 7,9 százalékos növekedést jelent.

A nettó keresetek átlagosan 7,8 százalékkal, a költségvetés  területén 6,9, a versenyszférában 8,5 százalékkal emelkedtek.

A KSH jelentése szerint az alkalmazottakat terhelő  egészségbiztosítási és munkavállalói járulék szeptembertől történő  emelése miatt az év utolsó hónapjaiban a nettó kereset dinamikája  mérséklődött (októberben a nettó keresetek 5,9 százalékkal haladták  meg az előző évi szintet).

A január-októberi nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 109.100  forint volt, ezen belül a fizikai foglakozásúaké 81.000, a szellemi  foglalkozásúaké 141.500 forint.

A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 175.500  forintot tett ki, 8,0 százalékkal haladta meg a 2005  január-októberit. A munkajövedelem kereseten felüli része 2006.  január-októberben átlagosan 5,1 százalék volt.

(forrás: MTI)