A tanulmány a muszlimok integrációjának felgyorsítására szólít fel, de figyelmeztet: a mohamedánoknak szintén tenniük kell a sztereotípiák és a szélsőségességtől való félelem ellen. A kérdés egyáltalán nem elhanyagolható jelentőségű, ugyanis az európai országokban becslések szerint legalább 13 millió muszlim él.

A Rasszizmus és Idegenygyűlölet Európai Monitorizáló Központjának (EUMC) jelentése szerint az EU 25 tagállamában a mohamedánok ellen megnyilvánuló magatartásformák széles skálája érhető tetten. A testületet 1998-ban az EU hozta létre annak érdekében, hogy a szakemberek megbízható információt gyűjtsenek a kontinensen tapasztalható szélsőséges megnyilvánulásokról.

A most közzétett jelentés szerint a mohamedánok egyre fokozódó rasszizmussal szembesülnek, amely erőszakosságban, illetőleg munkahelyi diszkrimináció formájában nyilvánul meg - írja a BBC. Több száz leírt incidens között akad mecsetek elleni támadás és fátyolt viselő nők szóbeli megsértése egyaránt. Ugyanakkor tény, hogy kevés állam rögzíti adatszerűen a vallási indíttatásból elkövetett bűncselekményeket. Jelenleg az Egyesült Királyság az egyetlen, amely a mohamedánok ellen elkövetett cselekedetekről statisztikai adatokkal rendelkezik.

A 117 oldalas jelentés hangsúlyozza a muszlimok sebezhetőségét az európai diszkriminációval szemben, miközben egyre fokozódik a vita arról, hol van az iszlám helye a nyugati világban. Az, hogy a muszlimok, illetve más bevándorló vagy kisebbségi csoportok gyakran szenvednek a diszkrimináció különféle formái miatt, amelyek csökkentik munkavállalási esélyeiket, és befolyásolják tanulmányi teljesítményeiket, növeli reménytelenségüket, és alááshatja bennük az Európához tartozás érzését.

Az integráció kétirányú folyamat, sok európai muszlim elismeri, hogy többet kellene tennie az integráció érdekében. Ugyanakkor Európa vezető politikusainak a szakemberek szerint fokozott erőfeszítést kellene tenniük a tartalmas interkulturális párbeszéd elősegítése, a rasszizmus, a diszkrimináció és a marginalizáció hatékony kezelése érdekében.

Az EU-ban élő muszlimok helyzete jelentős politikai kérdéssé nőtte ki magát a 9/11-es amerikai terrortámadás óta eltelt öt év alatt. A terrorizmustól a Mohamed prófétáról készült dániai gúnyrajzokig terjedő események nemzetközi visszhangja sok kormány számára komoly problémává duzzasztotta az integráció kérdését.

 Törökországban tett látogatása során XVI. Benedek pápa a kereszténység és az iszlám közötti egyetértés előmozdítására szólított fel. Igyekezett enyhíteni a mohamedánok felháborodottságát, amit szeptemberi megjegyzésével váltott ki (egy középkori császárt idézett, s annak az erőszakról és Mohamed tanításairól szóló kijelentései sértették a muszlimok érzékenységét). „A mohamedánok úgy érzik, társadalmi elfogadottságuknak egyre inkább előfeltétele az asszimiláció, muszlim azonosságuk elveszítése. A 9/11-es támadás óta rajtuk van a bélyeg, terrorista-gyanú vetül mindannyiukra” - olvasható a jelentésben, amely azt javasolja, hogy az európai országok tegyenek többet a muszlimok foglalkoztatottságának javításáért, valamint az iszlám kultúra iskolai megismertetéséért Az EU-ban Franciaországban él a legtöbb mohamedán, 6 millió, Németországban 3 millió, az Egyesült Királyságban 1,6 millió, Spanyolországban és Hollandiában 1-1 millió a számuk.

Megosztott az EU a vallás társadalmi szerepének megítélésében

Az uniós állampolgárok továbbra is megosztottak a vallás társadalmi szerepét illetőn - derül ki egy friss felmérésből. Az EU-polgárok 46 százaléka úgy véli, hogy a vallás túlzott szerepet játszik napjaink társadalmában, bár a tagállamok között jelentős eltérés figyelhető meg e kérdésben.

Az észteknek csupán 20 százaléka osztja ezt a véleményt, míg a ciprusiak 81 százaléka tartja túlzottnak a vallás társadalmi szerepét (talán a nemzetiségi és vallási alapon megosztott sziget egyedülálló helyzetéből adódóan).

Az Eurobarometer-felmérés eredményei szerint ugyanakkor bizonyos kérdésekben egyre fokozódó eltérés mutatkozik egyes tagállamokon belül a kormányzati és a lakossági álláspont között. Lengyelországban például a kormány a konzervatív katolicizmus felé hajlik, míg a lakosság 55 százaléka úgy véli, hogy a vallásnak túl nagy szerepe van a civil szférában. A németeknek csupán 33 százaléka gondolja így, ami erőt adhat Angela Merkelnek. A kancellár, aki jövőre igyekszik feltámasztani az EU alkotmányát, több befolyásos német politikussal együtt keményen kampányolt azért, hogy a keresztény értékekre való hivatkozás bekerüljön az alkotmányba. Ezt az EU tagállamai eddig elutasították, részben arra hivatkozva, hogy rossz jelzést küldene a tagjelölt Törökország számára.

Bár a vallás társadalmi szerepét sokan túlzottnak ítélik, az Eurobarometer-felmérés szerint a lakosság jelentős része rendületlenül konzervatív. Jól példázza ezt az az érdekes ellentmondás, hogy éppen Lengyelországban és Cipruson, ahol a legnagyobb a lakosság ellenállása a vallás társadalmi szerepvállalásának fokozódásával szemben, a legerősebb a tiltakozás a homoszexuálisok házasságának intézménye ellen.

Az Eurobarometer-jelentés szerint a bevándorlással kapcsolatos közvélekedés erősen függ a kormánypolitika hivatalos álláspontjától. A 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalóival szemben a régi tagállamok közül kivételként teljes nyitottságot kínáló Svédország, Írország és Nagy-Britannia állampolgárai teljesen pozitívan ítélték meg a következményeket. A svédek mintegy 79 százaléka egyenesen jótékony hatásúnak tekinti a bevándorlást. Jóval alacsonyabb a bevándorlás elfogadottságának aránya a munkaerőpiacát további három évre bezáró Ausztriában és Németországban: az osztrákoknak csupán 37 százaléka, a németeknek 30 százaléka értékeli kedvezőnek a bevándorlók társadalmi szerepét.

(forrás: euractiv.hu)