Egy rendelkezésünkre álló dokumentum szerint a beteget kétszer négy napig ápolták a dél-dunántúli kórházban. Tőle tudjuk: mindkét esetben alig húszperces beavatkozást követően hazament. Szemhéjáról jégárpát távolított el az orvos. Ha a valóságos ellátás kerül a zárójelentésbe, a kórház kétszer 36 ezer forintot kap az egészségbiztosítótól. Így az ötszörösét. A megoldás nem egyedi. Egy fővárosi kórház nőgyógyászati osztálya például minden abortuszon átesett nőnek egynapi bennfekvést is elszámol, noha nem akadt még páciens, aki ottmaradt volna a beavatkozás után.

Radnai Zoltán, a fővárosi Szent István és Szent László Kórház főigazgatója saját intézményében nem tud ilyen vagy hasonló esetről. Ha mégis előfordulna, bár azonnal eljárna a hibás kódolás miatt, nem csodálkozna. Az elszámolható díjak ugyanis közel sem fedezik a kórházi költségeket. Meghatározták például, hogy egy epekőműtét után átlagosan hány napos ellátást igényel a beteg, s erre megszabtak egy árat. Ha a beteg gyorsabban gyógyul, az eredeti összegnek csak a töredékére jogosult az intézmény, ha lassabban, a keret akkor sem változik. Ezért mindenki próbálja az optimális finanszírozási körülményeket dokumentálni.

A helyzet azonban nem mindig tesz lehetővé ilyen diplomatikus megfogalmazást. Egy orvos lapunknak elmondta: mielőtt megoperálná, újravizsgálja mindegyik betegét, akit nem a saját kórháza ambulanciája küldött. - Nem engedhetem meg magamnak - mondja -, hogy a műtőben derüljön ki, olyan betegséget operálok, ami csak az elszámolás miatt létezik.

Az egészségbiztosító szakembereinek becslései szerint a kórházi elszámolások 20-25 százaléka mögött nincs valódi teljesítés. Az ellenőrzések során találkoztak a hivatal munkatársai olyan kórházzal is, ahol a számlázott tevékenység harmada volt valós. Eddig valamennyi kormány megpróbált gátat vetni az ilyen csalásoknak, azonban a rendszer heteken belül alkalmazkodik a megváltozott szabályokhoz. Legutóbb Molnár Lajos egészségügyi miniszter a járóbeteg-ellátásban időkeretet határozott meg. Azt a vizsgálatot ki sem fizeti a biztosító, amelyre öt percnél kevesebb időt szánt az orvos. (Vagyis fiktív betegekre nem akarnak költeni.)

Az egészségbiztosító adatai szerint az új szabály bevezetése, nyár óta a negyedére csökkent az elszámolt beavatkozások száma. Persze vannak olyan szakellátások is, ahol várólisták alakulnak ki az ötperces szabály miatt, és ez a betegek számára elfogadhatatlan. Egy kisváros csontritkulás-szűrő- és kezelő szakellátásán például már csak 2008-ra adnak időpontot.

Januártól a kórházaknak magyar nyelven megfogalmazott zárójelentésben kell közölniük, milyen beavatkozásokat végeztek. Ezt a betegnek is alá kell írnia, különben a beavatkozás tényleges értékénél tíz százalékkal kevesebbet utal át a biztosító. Április eleje óta mindenki maga is ellenőrizheti az egészségbiztosító adatbázisából, hogy tajszámával mikor, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe. Eddig mintegy négyszázhetvenen jelezték a hivatalnak, hogy nem azt kapták, amit elszámoltak részükre. A panaszok szűrése után 220 esetben kért az OEP az adott intézménytől magyarázatot az "elírásokról".

Megalvadt struktúrák