Ne korlátozzuk a munkaerőt

Én ellenzem a munkavállalók mozgásának korlátozását, amelyet a társadalmi valóság sem indokol - nyilatkozta lapunknak Vladimír Spidla foglalkoztatáspolitikai EU-biztos, aki tegnap Budapesten tárgyalt Kiss Péter munkaügyi miniszterrel.

A román és a bolgár munkavállalók korlátozása. Jómagam sosem támogattam a munkaerő szabad mozgásának korlátozását, de erről persze minden EU-tagállam önállóan dönt. A magyar kormány szerdán határoz ez ügyben, és úgy tudom, viszonylag rugalmas rendszert vezet be január elsejétől. (A munkaerőpiacot csak részlegesen, bizonyos szakmákban nyitják meg a román és bolgár állampolgárok előtt - a szerk.) Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyetlen bővítési kör után sem indult elvándorlási hullám, így a munkaerőpiacokon sem merült fel semmilyen komoly gond. Ha egy tagország ennek ellenére korlátozásokat vezet be, azokat célszerű mielőbb eltörölni.

A nyugat-európai közvélemény és a kelet-európai csatlakozók. Amikor Nyugat-Európában a keleti munkavállalók beengedése ellen érvelnek, és a szociális dömping kockázatát emlegetik, olyan esetekre hivatkoznak, amelyeknek semmi közük a munkaerő szabad mozgásához. Általában a feketén dolgozókkal példálóznak - márpedig ha a munkavállalók törvényes körülmények között tevékenykednek, szó sincs szociális dömpingről, és a társadalmi ellátórendszereket sem fenyegeti semmilyen veszély. Természetesen tudom, hogy rendkívül érzékeny kérdésről van szó. De hangsúlyozom: a társadalmi és a munkaerő-piaci valóság nem indokolja a korlátozásokat. Más dolog a politikai valóság, amely igencsak összetett.

Az EU-ban nem divat a külföldi munkavállalás. Európában hiányzik a munkaerő mozgékonysága, azaz mobilitása, főként azért, mert magas az életszínvonal. Hol látunk tömeges mozgást? Mondjuk Kínában, ahol a falusi lakosság a nagyvárosokba vándorol - vagy ott, ahol polgárháborúk elől menekülnek az emberek. Ám mindez összehasonlíthatatlan Európával, ahol legfeljebb egyéni döntés alapján, gazdasági okokból vállal valaki munkát egy másik EU-tagországban. S ilyenkor jönnek az akadályok: az unióban januártól huszonháromra nő a hivatalos nyelvek száma, és eltérnek a szociális rendszerek is. Az Európai Bizottság igyekszik minél több akadályt megszüntetni, irányelvet dolgoztunk ki például a nyugdíjak hordozhatóságának megkönnyítésére.

Nők a politikai döntéshozatalban címmel rendeztek tegnap konferenciát a Parlamentben. Vladimír Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosa néhány statisztikai adattal indokolta, miért kell napirendre venni a témát: a vezérigazgatóknak európai átlagban mindössze a három százaléka nő. Gurmai Zita, az Európai Parlament Nőjogi Bizottságának szocialista párti alelnöke, a konferencia egyik fővédnöke kijelentette: a "rendszerváltás legnagyobb vesztesei még mindig a nők". Szerinte az esélyegyenlőség éve (2007) nemcsak "szimbolikus masni" lesz, és erre utalt Rauh Edit államtitkár is. (Cz. G.)

Egyetlen bõvítési kört sem követett elvándorlási hullám
Egyetlen bõvítési kört sem követett elvándorlási hullám
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.