Az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke elmondta, hogy a politikával ellentétben a tudományt nem osztották meg az ellentétek. Az Emlékbizottság által támogatott kéttucatnyi konferencia és a nagyszámú könyv, tanulmánykötet arról tanúskodik, hogy a tudományban is vannak viták, ezek azonban a fejlődést szolgálják. E vitáknak köszönhető, hogy mind jobban megismerjük a vidék eseményeit, egyszersmind az események nemzetközi összefüggéseit.

Glatz akadémikus számos olyan problémára is rámutatott, amelyre az 1956-tal kapcsolatos kutatások hívták fel a figyelmet. 1990 után inkább a forradalmat követő megtorlás kérdései voltak előtérben. Most viszont egyre több energia jut 1956 előzményei, a Sztálin halálát követő évek - kutatására. Ennek nyomán mind világosabbá válik, hogy Magyarország 1953 nyarától - Nagy Imre első miniszterelnökségétől - más úton járt, mint a szovjet zóna többi tagja. Ez arra figyelmeztet, hogy hiba hazánk viszonyairól a szomszédos országok - különösen a Szovjetunió - állapotainak ismerete nélkül ítéletet mondani. Glatz Ferenc szerint újra kell gondolnunk a forradalom nemzetközi hatását is. Az tény, hogy 1956 után Magyarországon nem lehetett a régi módon kormányozni, ám úgy tetszik, hogy a többi kelet-közép-európai országban inkább a desztalinizáció megakadását váltotta ki a magyar forradalom.