– A területfejlesztés a kormány egyik hívószava. Véleménye szerint beváltotta a reményeket az önkormányzati és területfejlesztési ágazat összevonása? Mit szól ahhoz az időről időre felröppenő pletykához, hogy távoznia kell a tárca éléről?

– A feladatokat bölcs döntés volt egy tárcához helyezni, főként az önkormányzatok szempontjából – például a regionális operatív programok (ROP) esetében. Ezek megalkotásában, illetve abban, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsok konfliktus nélkül hagyták jóvá a ROP-okat, a tárcának sok munkája volt, ahogyan személyesen nekem is. Ott voltam mind a hét régió partnerségi találkozóján, bemutattam a ROP-okat, lefolytattuk a vitát, gondoskodtam róla, hogy a társadalmi vita javaslatait beemeljék a ROP-okba. A rosszindulatú pletykákkal nem foglalkozom. Miniszterként 2010-ig tervezek.

– Amikor a miniszterelnök a reformok megvalósításában élen járó kormánytagokat jutalmazta, ön kimaradt. Miért?

– Mindazokat a javaslatokat, amiket az én tárcám készít vagy készített elő a kormány reformjaihoz – legyen szó a választási vagy a területfejlesztési törvény módosításáról – a miniszterelnök kétszer is jóváhagyta: egyszer a balatonőszödi kormányülésen, másodszor a kormány és az önkormányzatok egyeztető fórumának ülésén. Véleményem a jutalmazásról az, hogy ostoba az a politikus, aki ezen megsértődik. Egyébként még sok dolgunk lesz a régiós és térségi reformokkal kapcsolatban, tehát, ha úgy tetszik, van, amit még nem végeztem el.

– A kormányfői egyetértés ellenére mégis meg van kötve a keze: a reformok jó részéhez kétharmados támogatás kell. A választott régiókat így el is felejtheti egy időre. A kistérségekkel kapcsolatban sikerült megvalósítani elképzeléseit? 

– Csak a legszebb álmaimban jelent meg ez az eredmény: a 166 kistérségből 163-ban már megalakult a többcélú kistérségi társulás. És jövőre több támogatást kaphatnak a közösen fenntartott intézményekre, például 600 alsó- és körülbelül ugyanennyi felső tagozatos iskolára. Szintén több jut a közösen fenntartott szociális intézményeknek – ez mintegy 800 települést érint. Továbbá a hátrányos helyzetű területek 2007-ben 5,8 milliárd forint pluszpénzzel számolhatnak. A régiókról sem tettünk le. Mi a kabinet ajánlatát visszük az önkormányzatok és a kormány fóruma elé, de nyitottan fogunk tárgyalni. Ha a másik fél azt mondja, hogy nem választott regionális önkormányzatban, hanem valamiféle társulásos rendszer továbbfejlesztésén gondolkodik, akkor arról beszélgetünk.

– Holnap tárgyalja a kormány a regionális operatív programok akcióterveit. Elkészültek?

– A ROP-ok akciótervei most készülnek. A jövő hét elején már lesznek olyan tervezői változatok, amelyeket a mi szakembereink állítanak össze, majd ezt egyeztetik. Az akciótervek akkor tekinthetőek elfogadottnak, ha a regionális fejlesztési tanácsok állást foglaltak róluk. Ez egy több fordulós egyeztetési folyamat, amely valószínűleg januárban zárható le. Az egyeztetés során az első két évre vonatkozó akciótervek még módosulhatnak.

– Ha az akcióterveket januárban véglegesítik, nem csúsznak meg a települések, amelyeknek január 31.-éig kell benyújta-niuk saját terveiket?

– A kistérségek és a települések eddig is önállóan készítették a saját terveiket, s ezeket a tárca idomította a központi projektekhez. A helyzet annyiban változott, hogy megnőtt az uniós pénzek szerepe, igaz, emiatt módosítani kell a tervezési gyakorlaton. Mondok egy példát: a dél-dunántúli ROP-ban 70 milliárd forint jut infrastruktúrafejlesztésre, ezen belül csatornázásra nyolcmilliárd. Ha januárban kiírják a pályázatot, akkor egészen addig lehet pályázni, amíg el nem fogy ez a keretösszeg. Magyarul: kialakul egy nyitott verseny, ahol mindenki egyenlő eséllyel indul.

– Sok szakember vitatja, hogy össz-hangban lennének a kormány és a települések projektjei. Megeshet, hogy az önkormányzat uniós támogatást szerez egy intézménye fenntartásra, a kormány pedig megszünteti azt?

– A kormány tervei szerint a szerkezetátalakítás már középtávon lehetővé teszi az állami kiadások tartós csökkentését, és egy jól működő intézményhálózat fenntartását. Ez azzal jár, hogy a jövőben nagyobb lesz az önkormányzatok és társulásaik pénzügyi felelősége. Vagyis, ha a kormány egy intézmény üzemeltetését irracionálisnak ítéli, attól az önkormányzat-ok még megtarthatják, uniós pénzen fejleszthetik is, de a működését nekik kell garantálniuk.