Mint emlékezetes ez a tanácskozás, amelyet Mahmud Ahmadinedzsad iráni elnök hívott össze, a náci zsidóirtás tényét tagadó „tudományos” összejövetel volt, amelyen számos hírhedt Holocaust-tagadó jelent meg. Egyebek között az amerikai David Duke, volt KKK-vezető, egykori louisianai helyi képviselő, aki nemrég hasonló turnét tett kis hazánkban is.

A konferencia célja – emlékeztetünk – az volt, hogy megerősítse az iráni elnök alapeszméjét. Eszerint az európai zsidók elpusztítása, üldözése nem történt meg, ez csupán ürügy volt Izrael létrehozására a történelmi Szentföld területén. Jól előkészítette az iráni médiatalajt az a nemzetközi karikatúraverseny is, amelyet a Holocaust témájára hirdetett az iszlám köztársaság. A zsidóirtás tényét ugyan tagadták, de elég pontosan követték a náci propaganda jól beváltnak ítélt sémáit. Ebben az összejövetelben vettek részt a Neturei Karta küldöttei. Oly annyira ott voltak, hogy Ahmadinedzsad személyesen fogadta őket, s a találkozóról közleményt is adtak ki. Számos pontban egyetértettek. A NK szónoka ugyan cáfolhatatlan történelmi ténynek mondta a Holocaust megtörténtét és a hatmillió európai zsidó elpusztítását, de egyetértett a többi jelenlévővel abban, hogy ez a tény nem igazolhatja Izrael Állam létét. Sőt, azt is mondották, hogy a nácik emberirtása ürügy volt az általuk is gyűlölt cionisták számára az államalapításra. Egyikük, egy Jeruzsálemben élő NK-tag, egyenesen azt mondta, hogy a cionisták és a nácik összejátszottak e célból. 

A társaság, vagy mozgalom majd hetven éve létezik. Akkor váltak ki az Agudat Izrael ortodox mozgalomból, mivel a régi anyaszervezet az új zsidó állam megalapításának gondolatát elfogadni látszott. Az NK híveinek számát az elemzők ezer és ötezer közé teszik. Főleg az Egyesült Államokban élnek, de többen Izraelben laknak – tagadva az ország létének jogosságát, ellenállva törvényeinek. Mi az NK-hívek mozgatója? Röviden annyi, hogy elképzeléseik, Talmud-értelmezésük szerint, a zsidó állam újjáépítése világi eszközökkel, világi zsidók által ellentmond a vallási tanításnak. Azt állítják, hogy az állam újjászületését egyedül az Örökkévaló, illetve az ő felkentje a Messiás hajthatja végre. Minden más próbálkozás istenkáromlás. A zsidók feladata, hogy példájukkal, imádkozással, Tóra-tanulással dolgozzák le azokat a bűnöket, amelyek az állam egykori felszámolásának okozói voltak. 

A Yediot Aharonot népszerű izraeli lap elektronikus kiadásában megszólalt a konferencia egyik részvevője. A Mea Searimban (Jeruzsálem ultraortodox negyede) élő Israel Hirsch. Azt, mondta, hogy a teheráni konferencián megjelent zsidó ortodoxok és Ahmadinedzsad nézetei egybeesnek a Holocaust körül teremtett cionista mítoszt illetően. „Világossá akartak tenni Teheránban, hogy a cionisták a Holocaustot ürügyként használják arra, hogy cionista államot létezzen Izrael földjén. Mivel az ENSZ a Holocaust miatt egyezett bele az államalapításba, az irániak állítása nagyon logikus. Nem mondják azt, hogy nem történt meg a Holocaust, de megkérdezik, ki követte el? A nácik, a németek. Tehát nekik kellene kárpótlást fizetniük a zsidó népnek és zsidó államot létesíteni Németország területén, nem Izrael országában, amely a palesztinoké.” 

A Neturei Karta mindenesetre jó szolgálatot tett az iráni propagandának és az arab világ szélsőségeseinek. Kijelentéseiket az arab sajtó meglehetősen szabadon interpretálta. Az egyik felettébb látogatott egyiptomi hírportál szerint általuk derült ki, hogy „Jó kapcsolat volt Hitler és a zsidó között”. 

Végeredményben kétféle fundamentalizmus találkozott Teheránban. A szélsőséges nézetek nagy találkozója volt ez, amelyben voltaképpen lényegtelen is, mi a történelmi tény és mi az igazság. Ami számít az nem is a hit, hanem a hit fikcióját rögzítő betű. Ehhez képest igazán kicsinység az, hogy Jona Metzger, Izrael askenázi főrabbija a NK-tagok kiközösítését kezdeményezte a világ rabbijaihoz fordulva. „Elárulták a zsidó népet, örökségét, beszennyezték a Holo-caust emlékét. Be akarták szennyezni a zsidó népet is, amely távol tartja magát ettől az aljas magatartástól” – áll a felhívásban. A kiközösítést a zsidó jogban vallási bíróság mondhatja ki, amelyben legalább három rabbi vesz részt. Arik Elliovitz, Metzger szóvivője azt nyilatkozta a Yediot Aharonot elektronikus kiadásának, hogy a főrabbi már lépéseket tett a rabbinikus bíróság összehívására.