Vagy fordulat, vagy ítélőszék

Az ellenzék követelésére név szerinti szavazással dönt az Országgyűlés hétfőn arról a törvényről, amelynek alapján a következő három hónapban átalakítják a kórházak rendszerét. A hét végén, az utolsó pillanatokban utcán és szónoki emelvényen, irodákban és a médiában zajlott a küzdelem pozíciók mentéséért, szerzéséért.

Talán kevesebb, de biztosan jobb kórházakat ígér a hétfői végszavazásra váró egészségügyi törvénycsomaggal a kormány a lakosságnak. Az ellenzék szerint valójában a rombolás kezdődik meg. Ezért ma név szerinti szavazások sorát kérik, hogy mindenki személyre szóló felelősséggel álljon a "történelem ítélőszéke" elé. A másik fél szerint éppenséggel történelmi fordulatot hajt végre a kormány.

Az alig négy hónap alatt elkészült jogszabály négyszintű ellátórendszerrel tenné igazságosabbá és hatékonyabbá az egészségügyet. Az új rendszerben - a 170 kórházból - 39 kiemelt intézmény nyújtaná a lakosságnak a legbonyolultabb ügyekben, illetve a legelterjedtebb, de súlyos betegségek körében az ellátást. Ők gondoskodnak a nap 24 órájában a sürgősségi ellátásról.

További 120-130 kórház verseng egymással régiónként a területi kórház vagy térségi szakellátó címért. Eltűnik a rendszerből csaknem 16 ezer kórházi ágy, a jogszabály így kimondatlanul is bezárásra ítélhet országszerte 20-25 kisebb kórházat. Enyhíti a szorítást, hogy mintegy ötezer ágyról már önként lemondtak kórházak.

A kiemelt kórházak mögött, az egyszerűbb betegségek tömeges ellátásával foglalkoznak majd a területi kórházak. A köztük lévő erőviszonyok még nem tisztázottak. Ráadásul ezt a minősítést is ki kell érdemelni. Köztük a lehetőségeket, a pénzt a regionális egészségügyi tanácsok osztják el.

A parlament ma a súlyponti kórházak listájáról szavaz. A törvényjavaslat idesorolta az orvosi egyetemeket, a megyei kórházakat, a szaktárca irányítása alatt lévő országos intézetekből hármat, megyénként egy kórházat, valamint bekerültek olyan városi kórházak (például Ózd, Fehérgyarmat, Siófok, Karcag), amelyekre azért van szükség, hogy a lakosság 50 kilométeren belül biztosan elérjen magas színvonalú ellátóhelyet. Módosító indítványok szorítottak helyet a kiemeltek között további öt budapesti intézménynek. A súlyponti kórházak megkapják az országosan elosztható mintegy 43 ezer ágy csaknem felét.

Ha a törvényt ma elfogadják, hatálybalépése után nyolc nappal, azaz január nyolcadikáig az egészségügyi miniszter intézményekre lebontott regionális tervet küld - a súlyponti kórházaknak ítéltek érintetlenül hagyásával - az elosztható ágyakról a tanácsoknak, amelyek húsz napon belül dönthetnek: elfogadják vagy módosítják a miniszter javaslatát. Javaslatukat a területükön lévő intézmények fenntartóival egyeztetik, és ezt további 30 nap alatt a tulajdonosok is jóváhagyják vagy elutasítják. Érvényes döntés csak akkor születik, ha az egyeztetők közül mindenki egyetért a leírtakkal. Ha nincs megállapodás, a miniszter nyolc napon belül, de már megfellebbezhetetlenül dönt.

Az egészségbiztosító a kórházakat és a szakrendelőket jelenlegi formájukban csak 2007. március végéig finanszírozza. Áprilistól csak a szűkített rendszer kaphat közfinanszírozást, azaz az átalakításra mindössze három hónapjuk van a tulajdonosoknak.

A rendszerigazítás szükségszerűségét egyetlen politikai erő sem vitatja. Köztudott, hogy az egészségügyre költhető összegből nem futja csaknem 170 kórház működtetésére, különösen akkor, ha az évi öt és fél millió forintért fenntartható kórházi ágyak negyede egyébként üres. A foglalt ágyak 25-30 százalékán pedig nem orvosi, csupán ápolást igénylő betegek fekszenek. Szakértők szerint a kórházban ellátottak közül minden ötödik éppolyan jól meggyógyulna, ha csak a szakrendelőt venné igénybe.

A reformszimpátia azonban, ha van, csak addig tart, amíg a közvetlen érdekek nem sérülnek. Nem utolsósorban ezért a hét végén egy sor kórház megmentéséért tüntettek, s politikai nyilatkozatokkal is próbálták megjátszani az utolsó esélyt.

Tüntetések, nyilatkozatok az utolsó pillanatokig

A hét végén Mátészalkán, a fővárosban a Péterfy Sándor Utcai Kórház előtt tiltakoztak az emberek a kiemelt státusért. A tervek szerint megszüntetendő Svábhegyi Állami Gyermekkórházban kezelt gyerekek szülei palackba zárt svábhegyi levegőt küldenek karácsonyra a képviselőknek.

A végszavazás előtti héten szinte naponta zajlottak tárgyalások, egyeztetések a minisztérium kabinetfőnökénél. Polgármesterek, egyetemi professzorok, országgyűlési képviselők adták egymásnak a kilincset.

Az ellenzék a hétfői végszavazás előtt arra kéri a képviselőket, halasszák a kórházak sorsáról szóló döntést februárra - tájékoztatta lapunkat Soltész Miklós (KDNP) képviselő. A kormány képviselője ugyanis azt ígérte, hogy még december 15-éig átadják a képviselőknek azt a listát, amely a pontos, intézményekre vonatkozó miniszteri javaslatot tartalmazza. Ezt azonban máig nem kapták meg. Soltész Miklós szerint így azt kéri a kormány, hogy bekötött szemmel szavazzanak.

A törvényhez koherencia-zavar okán az ellenzéki pártok három, a kormánypárti frakciók tucatnyi módosítást nyújtanak be hétfőn. A Fidesz és a KDNP képviselői a Svábhegyi Gyermekszanatóriumnak, a Budai Gyermekkórháznak, valamint (Áder János külön sajtótájékoztatót szánt az ügynek) a Sportkórháznak biztosítanák a biztosabb jövőt.

A szocialisták javaslatai a jogszabály régiókra lebontott ágyszámait pontosítaná, különösen a gégészeti, szemészeti, sebészeti, szájsebészeti kvóták körül.

A budapesti Szent István és Szent László Kórház dolgozói levélben fordultak Gyurcsány Ferenchez, Molnár Lajoshoz és Demszky Gábor főpolgármesterhez. Arról szeretnék meggyőzni a politikusokat, hogy kórházaik méltóak a kiemelt bánásmódra.

Az Országos Baleseti Intézet volt a szombaton tartott kormányellenes
Az Országos Baleseti Intézet volt a szombaton tartott kormányellenes "rendszerváltó felvonulás" végállomása
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.