A közlekedési balesetek csökkentése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2007-ben módosíttatná a KRESZ-t. E szerint: éjszaka és rossz látási viszonyok között kötelezővé tennék a gyalogosok és a kerékpárosok számára a láthatósági mellény viselését lakott területen kívül. Szigorítanák a biztonsági gyermekülés használatának ellenőrzését. Kötelezővé tennék a távolsági buszokon a biztonsági öv használatát az utasok számára is. Az iskolabuszokon jól láthatóan fel kellene tüntetni, hogy azok gyermekeket szállítanak, valamennyit fel kellene szerelni gyermeküléssel, illetve biztonsági övvel.

Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője a Népszabadságnak elmondta: csak a tárca - az igazságügyi minisztériummal már egyeztetett - javaslatairól mondhatnak véleményt az internetezők. Nincs napirenden a sebességhatár feloldása az autópályákon, nem tervezik a gépjárművezetők kismértékű alkoholfogyasztásának engedélyezését sem, így ezekről nem is lehet majd szavazni. A tárca honlapján (www.gkm.gov.hu) feltett kérdésekre az internetezők többsége igen választ adott. Ábrahám tájékoztatása szerint a GKM kész felülvizsgálni javaslatait, ha azok egyike-másika túlságosan heves ellenállásba ütközne.

Rendőrségi körökben vegyes érzelmekkel fogadták a KRESZ módosítását kísérő "internetes népszavazást". Vidéken, ahol a kerékpár a legfőbb közlekedési eszköz, a járőröknek 40 éve nem sikerül elérni a biciklik szabályos kivilágítását. A körzeti megbízottak központi iránymutatást várnak, hogy miképpen bírhatnák rá az idős, kis keresetű embereket a láthatósági mellény és a bukósisak viselésére.

Kóka kampányának szépséghibája, hogy ezek a javaslatok már több mint egy éve valamelyik kormányzati illetékes íróasztalában hevertek. A Népszabadság egy éve (2005. december 27-én) számolt be az akkori Belügy- és Gazdasági Minisztérium közös KRESZ-módosítási elképzeléseiről, amelyek között szerepelt a büntetőpontrendszer szigorítása, továbbá az, hogy közlekedési-szabálysértési hatósági jogot adnak az önkormányzatoknak, így azok a rendőrségtől függetlenül is mérhetnék a közlekedők sebességét, és bírságolhatnának is.

Egy éve azért bukott el a KRESZ-módosítás, mert a javaslatok között szerepelt az objektív felelősség intézményének bevezetése is, amivel szemben az Igazságügyi Minisztériumnak alkotmányos aggályai voltak. Az objektív felelősség lényege: amennyiben egy autó a megengedettnél gyorsabban halad az úton, s ezt a rendőrség valamilyen hitelesített technikai eszközzel rögzíti, a gyorshajtásért járó bírságot a jármű tulajdonosának kellene megfizetnie, ha a gyorshajtó személyét a rendőrségnek nem sikerül megállapítania. Az autósok többsége ugyanis a rendőrség adatkérő levelére azt válaszolja, hogy "valószínűleg valamelyik közeli hozzátartozója vezette a szabálysértés időpontjában az autót", akire a törvény értelmében viszont nem köteles terhelő vallomást tenni.

E gyakorlat ellen két megoldás kínálkozik: egyfelől, hogy minden gyorshajtót megállítanak és igazoltatnak, a másik az Európa számos országában alkalmazott objektív felelősség bevezetése. Az előbbihez nincs elég rendőr, az utóbbinak pedig - más európai országokkal szemben nálunk - alkotmányos akadályai vannak.

A KRESZ-módosításról véleményt mondók többsége feltûnõbbé tenné a kerékpárosokat