Önkormányzati társulások: üresjárat
A Baranya megyei Alsómocsoládon minden tanítási napon a falugondnok viszi óvodába és iskolába a gyerekeket, akik 1979 óta a közeli Mágocsra járnak tanulni. A 377 fős településen ugyanis azóta nincs alapfokú oktatás, azt a szomszédos falvakkal együtt oldják meg. Ugyanígy nincs gyógyszertár sem, és a háziorvos is csak hetente egyszer látogat el a faluba. Magyarán az egészségügyi és az oktatási alapfeladatokat más településekkel együtt látja el ma is a falu, mivel ezek a szolgáltatások így működtethetőek gazdaságosan. Gyakorlatilag ugyanezen az elven szerveződik át, illetve módosul némileg jövőre a kistelepülésen a jegyzői, vagyis a hivatali feladatok ellátása és az idősgondozás. Mint azt Dicső László polgármester lapunknak elmondta, január 1-jétől közös körjegyzőséget alapítanak a szomszédos Bikallal és Köblénnyel, és valószínűleg a helyi idősotthont is megpróbálják társulás formájában tovább üzemeltetni, vagyis a közeli településeket együttműködésre bírni az idősgondozás feladatának a megosztásában. Így több költségvetési támogatásra tehet szert nemcsak Alsómocsolád, hanem a vele társuló települések is. De relatíve olcsóbban hozható ki a hivatali és idősgondozási feladatok ellátása is - legalábbis az érintett falvak együttes kiadását tekintve.
A 2007-es költségvetési törvény önkormányzati finanszírozással foglalkozó fejezeteinek kiemelt célja voltaképpen ez lenne: ahol lehet, társulásra, racionalizálásra és spórolásra bírni a településeket. Mindezt pénzügyi ösztönzőkkel és kényszerrel, mivel az Országgyűlés kétharmados többségéhez kötött önkormányzati törvény módosítását nem sikerült keresztülvinni. Jövőre annak az önkormányzatnak jár többlettámogatás, amely többcélú kistérségi társulás tagja, és plusznormatívát kap, ha ezen belül intézményi társulásban vesz részt. Ugyanígy extra pénz jár azért, ha körjegyzőséghez csatlakozik a helyhatóság. Egyébként pedig mind az oktatási, mind a szociális alapfinanszírozás csökken (reálértékben mindenképp), vagyis a jelenlegi szinten sok helyen aligha lesznek fenntarthatóak önállóan e szolgáltatások. A megoldáson pedig nincs sok gondolkoznivaló: racionalizálás, vagyis létszámleépítés, összevonás. A kérdés ezek után a hogyan és a mikor.
A kistelepülési önkormányzatok vezetői közül ma sokan még csak azt látják: tönkremennek jövőre, nem tudják fenntartani a csökkenő támogatás mellett az iskolát vagy egyéb intézményeiket. Sokaknak már most gondot okoz a közüzemi számlák kifizetése, ráadásul a jövő évi béremeléssel is meg kell küzdeni valahogy. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint három út áll az ilyen helyhatóságok előtt. A racionalizálásé, a hitelfelvételé, valamint pályázhatnak majd az úgynevezett Lamperth-fillérekre, amely a fizetésképtelen önkormányzatoknak jár 2000 óta. Ugyanakkor a működési, vagyis a mindennapi költségek kifizetésére való hitelfelvételt is korlátozza a költségvetési törvény, így meglehetősen erős a kényszer az átalakításra - legalábbis a formai társulásra.
A többcélú kistérségi társulásoknak járó extra forintokat ugyanis megkapják a települések, ha tagjai ezen társulásoknak - márpedig gyakorlatilag az ország lefedettnek tekinthető ebből a szempontból. A probléma az - mint a Baranya megyei sásdi többcélú kistérségi társulás esetében, ahová Alsómocsolád is tartozik -, hogy a társulás ugyan létrejött papíron, ám tényleges feladatellátás egyelőre nincs benne. Nem véletlenül: érdemi társulás, vagyis együttműködés egyelőre kisebb tájegységekre, úgynevezett mikrotérségekre jellemző, illetve ott tud kialakulni - ahogy Alsómocsolád példája is mutatja. Mint Zongor Gábor fogalmaz: egyelőre nincs bizalom. A kistérségek (ezek 20-30 települést is magukban foglalnak) esetében még nem érzékelik az érintett önkormányzatok, hogy egy-egy feladatuk átadása, közös szervezése során hogyan alakulnak az érdekérvényesítési lehetőségek, a felelősségi viszonyok. Márpedig rossz példa ma is akad: előfordul például, hogy a térség építésügyi hatósági feladatait ellátó hivatalnokok nem figyelnek oda az egyes települések területrendezési tervére, vagyis arra, pontosan mihez adhatnak ki építési engedélyt. Így ott is érvényes engedéllyel építhettek üzemet, ahol csak lakás célú ingatlant lett volna szabad engedélyezni. Ez persze szervezés és odafigyelés kérdése, ám a bizalom így lassan érkezik - jósolják a szakértők. Dicső László, Alsómocsolád polgármestere szerint a kormányzati ciklus végére, vagyis úgy három év múlva lesz valódi funkcionális tartalma a többcélú kistérségi társulásoknak, a következő évben inkább a "sima" intézményfenntartó társulásokban gondolkoznak még a helyhatóságok.
Meg persze létszámleépítésben: ott, ahol ez látszólag nem lehetséges, vagyis a kis hivatalokban, kis létszámú településeken valószínűleg az osztott munkakörben foglalkoztatottak száma ugrik meg jövőre, így csökkenhet az öszszes létszám. Ahol kevés az ügyfél, ott ugyanis belefér a napi nyolc órába több munkakör ellátása is - véli az alsómocsoládi polgármester.
