Más telkére lógni csak öt évig lehet
Alig pár nap, és 2007-et írunk. Ez pedig - legalábbis a Nemzeti Színház mellé álmodott Zikkurat Galéria szempontjából - nem túl jó hír. A színházhoz tartozó, babiloni hangulatot idéző torony öt évre kapott "állva maradási" engedélyt. Hogy utána mi lesz majd vele, azzal felépültekor senki nem foglalkozott.
Az évek során persze sok minden történt. Először is az építmény - akárcsak maga az új Nemzeti Színház - kapott hideget és meleget a kritikusoktól. Többnyire nonszensznek, tragikusnak nevezték, és felterjesztették citromdíjra. A városlakók ez idő alatt azonban birtokba vették, mi több - állítólag -, meg is szerették. Családok mennek oda hétvégenként, hogy a kilátóról gyönyörködjenek Budapest látképében. De belülről is érdemes megmászni a Zikkuratot: a hét nagyobb és tizenhárom kisebb termet magában foglaló építményben kiállításokat rendeznek.
- Többnyire színházi témákkal foglalkozunk - mondja a galéria egyik önkéntes és megszállott gondviselője, Tordai Hajnal jelmeztervező. A Gobbi Hilda-hagyatékban fennmaradt, dedikált színészfényképekből összeállított tárlatuknak például akkora sikere volt, hogy egy miskolci múzeum kölcsönkérte a komplett anyagot. Jövőre a mindenkori Nemzeti Színház 170., illetve a legújabb Nemzeti ötödik születésnapjára egy átfogó, történeti tárlattal készülnek.
Tordai Hajnal szerint a galéria az összekötő kapocs szerepét is betölti a színház és a különböző kortárs művészeti ágak képviselői között. Ezért léptek kapcsolatba a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségével, amelynek elnöke, Simonffy Márta már jó pár kiállítás rendezésében segítette a galériát. Ezt a kettősséget jeleníti meg jelenlegi tárlatuk, a Szín-terek, ahová Vavrinecz Krisztina jelmez- és öltözéktervező hívott meg három iparművészt - Vereczkey Szilvia textilművészt, Köblitz Birgit üvegművészt és M. Fodor Éva fotóművészt -, hogy az általuk használt anyagok és művészeti elképzeléseik egymásra hatását vizsgálják - a ténylegesen egyedi és inspiráló belső terekkel játszva.
- Amellett, hogy a Zikkurat kiállítási térként funkcionálhat, a kertművészet európai és magyar hagyományai szerint a színház meghosszabbításaként, bejátszható térként gondoltam rá - mondja a tervező, Török Péter táj- és környezetépítész.
A színházi előadásokat interaktív formában képzelte Török, ahol a néző benne foglaltatik a zegzugos játszó-térben. Hozzáteszi, ha XIV. Lajos udvarában állna a torony, minden bizonnyal már pezsgő színházi élet folyna benne - és a kert többi részében. Ha anyagi okok miatt nem maradt volna el a déli dombhátnak nevezett park-rész megépítése, akkor ott is.
Török, mint mondja, sajnálja, hogy a dombhátpark helyén jelenleg fehér murvával felszórt parkoló található. Egyelőre tűri, hogy terve csorbát szenvedjen, bár tisztában van azzal, hogy emiatt szerzőként bírósághoz fordulhatna, mert megilleti a befejezés joga. Most, hogy írásunk kapcsán felelevenedett a Zikkurat lebontásának veszélye, indulatosan hozzáfűzi: akkor inkább vesszen. Vállalja-e valaki annak felelősségét, hogy a terv megsértése miatt le kell bontani a hajót, a kertet, a tiszafa labirintust?
Az épület sorsa valójában nem most vált kérdésessé, hanem öt évvel ezelőtt maradt az. Akkor, amikor öt évre kapott fennmaradási engedélyt. Ennek oka pedig nem esztétikai jellegű volt, hanem teljesen gyakorlati: a Zikkurat lelógott a Nemzeti Színház telkéről.
Az épület bizonyos szelete önkormányzati tulajdonon fekszik. - Egyelőre várunk - mondja a IX. kerületi önkormányzat illetékese, Cséry Ágnes -, mégpedig arra, hogy a színház elfogadja a kerület ajánlatát. Ebben az áll, a színház a területért cserébe vásároljon meg egy nadrágszíjtelket tőlük, amely a színház és a Duna-part között fekszik, a HÉV-sínek mellett.
A Nemzeti ezt nem szeretné megvenni, mivel se pénze, se szüksége nincs rá. Jordán Tamás, a színház igazgatója komolytalannak minősíti a fenti ajánlatot, és csak annyit mond, reméli, megoldódik ez a képtelen helyzet, anélkül, hogy az emblematikus építménynek bántódása esnék. Egy egyszerű telekkönyvi kiigazítással.
Török Péter tudomása szerint az önkormányzat azóta készített rendezési terve akár egy több emelet magas parkoló megépítését is lehetővé tenné a telken. Habár egy pillanatig sem állítja, hogy a torony nem lógott le a színház telkéről, megjegyzi: a tervezés önkormányzati egyeztetéssel folyt, és a tervet cakompakk jóváhagyta és aláírásával szentesítette annak idején Gegesy Ferenc kerületi polgármester.
A Zikkurat sorsát illetően tehát teljes a káosz. Mindenesetre ne lepődjenek meg a hétvégén babakocsit tologató családok, ha egyszer csak azt látják: már bontják az illegális területen ácsorgó darabkát a galériából. Vagy tán az egész parkot...
