Szerényebb tervek

A karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos várakozások a Népszabadság számára készített Medián-felmérés szerint némileg lanyhábbak és borúsabbak, mint korábban. Négy évvel ezelőtt például a karácsonyt megelőző hetekben még minden negyedik ember állította, hogy nagyon sokat gondol a karácsonyra, az idén már csak kevesebb mint hatodnyian. A várakozás mellett az ünnep fontossága is csökkent: tavaly 41, most 35 százaléknyian válaszolták, hogy számukra a karácsony egyértelműen a legfontosabb ünnep. Sokak számára nemcsak maga az ünnep, hanem már a készülődés is örömet szerez, ám az ő arányuk is csökkent 2005-höz képest. Tavaly még a megkérdezettek kétharmada a tennivalók és a kiadások ellenére nem szorongással, hanem örömmel várta a karácsonyt, míg idén ezt a véleményt már jóval kevesebben, 58 százaléknyian fogalmazták meg. Emellett megnőtt azok aránya, akik a tavalyinál rosszabb karácsonytól tartanak: 2005-ben minden tizedik ember számított a megelőzőnél kevésbé jó ünnepre, az idén már 15 százaléknyian.

Az interjú során a kérdezők nem firtatták, pontosan miért gondolják úgy a válaszadók, hogy rosszabb karácsonyuk lesz, ám az adatok arra engednek következtetni, hogy a megszorítások és az áremelések híre, tapasztalata miatt, tehát anyagi szempontból aggódnak amiatt, hogy nem lesz olyan kellemes az ünnep, nem pedig az emberi kapcsolatok okán. Igaz, a családos emberek közül jóval kevesebben jósoltak maguknak roszszabb karácsonyt, mint a magányosan élők közül, ám az eltérés még nagyobb a háztartások egy főre jutó jövedelme szerint. Az alsó és a felső jövedelmi csoport tagjai között három és félszeres a különbség a roszszabb karácsonyra számítók arányában.

Valamivel izgalmasabb lett viszont a karácsony a gyerekek számára, amennyiben csökkent a világ "varázstalanodása", azaz jóval kevesebben mondják azt a családjukban lévő kisgyerekeknek, hogy az ajándékokat a szülők veszik (2004-ben még 25, az idén 17 százaléknyian), és többen hívnak segítségül valamilyen "transzcendens ajándékhozót", például a Jézuskát, az angyalokat vagy a Télapót. A legjobban egyébként a Jézuska "kedveltsége" nőtt meg az elmúlt két év során: kétharmadról háromnegyedre emelkedett azok aránya, akik őt említik a gyerekeknek ajándékhozóként, és még a felekezethez nem tartozók, illetve a születésükkor meg nem kereszteltek körében is eléri a héttizedet.

A felnőttek viszont az ajándékokkal kapcsolatban is borúlátóbbak: az elmúlt két évben mindig az inflációt meghaladó mértékben terveztek többet költeni ajándékokra a megelőző évhez képest, most viszont átlagosan három százalékkal kevesebbet, 36 ezer forintot. Tavaly átlagosan hét embernek, fejenként hétezer forintért gondoltak ajándékot venni a válaszadók, idén átlagosan hat embernek fejenként hatezer forintért. Nem csökkent azonban a karácsonyfák tervezett magassága. Idén is tíz megkérdezettből kilenc állította, hogy lesz otthonában karácsonyfa, és a múlt évi elképzeléseknél átlagosan 4 centivel magasabbra saccolták a fenyőfát. A többség (kétharmadnyian) egyébként az idén is kivágott fát akar állítani, minden negyedik válaszadónál műanyag fa lesz, és mindössze 8 százaléknyian szeretnének cserepes fenyőt díszíteni.

A közvélemény-kutatást 2006. december 1. és 5. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország településszerkezetét tükröző közel 100 településen, 1200 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével. Az úgynevezett véletlen mintavételből eredő kisebb torzulásokat a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 3-5 százalék.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.