A Hunyadi téri piaccsarnok több mint száz éve áll - többé-kevésbé - rendületlenül helyén. A terézvárosiak megszokták: bár a (régi) Lehelnél drágább, de mégiscsak a miénk, gondolják. Ám olykor felröppen a hír: a csarnokot eladták, árulják, sőt még az sem kizárt, hogy bevásárlóközpont lesz a helyén. Ami tény: a különböző politikai erőknek más-más a céljuk az épülettel, de a kereskedőkkel valamennyien számolnak a továbbiakban is.

Abban politikusok, vevők és árusok is egyetértenek, hogy a jelenlegi állapoton változtatni kell: a Hunyadi teret eluralta a "second hand-maffia", hajléktalan- parkká vált, ahol egymást érik az összecsapások. A változtatás módját, mikéntjét azonban ki-ki másképpen képzeli el, és az álláspontok még csak nem is közelítenek egymáshoz.

A VI. kerület előző vezetése 1997-ben döntött a Hunyadi téri piac eladásáról, az üzletet 1998-ban hozták tető alá. A vételár 130 millió forint volt, ebből húsz százalék előleget kellett fizetnie a vevőnek, a piachasznosítással foglalkozó Market Hall Kft.-nek, - emlékezik Lászay János, a VI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának elnöke. - Ami a vételárat illeti, nevetségesnek tartottam, hiszen a csarnok a jelenlegi, lepusztult állapotában is inkább milliárdos érték - jelenti ki. Az ingatlant nem hirdették meg.

- Nem emiatt támadtuk a döntést, a pályáztatásra nem volt szükség, hiszen a bel-budapesti ingatlanügynökök, héják amúgy is idő előtt értesülnek a "portékáról". Nem egy londoni szaklapban hirdettek VI. kerületi ingatlanokat, mint remek befektetési lehetőségeket. Akkor, 1998-ban például a Balettintézet épületét láttuk viszont. Az akkori ellenzék azért nem értett egyet a csarnok eladásával, mert a vevő nem garantálta, hogy a piacot továbbra is fenntartja. Ráadásul még a "potom" 130 milliót sem fizette ki, emiatt kellett az akkori vezetésnek többször is módosítania a szerződést. Először tulajdonosváltásra hivatkoztak, de később sem fizettek.

A piacosok csak a sajtóból értesültek a tranzakcióról - állítja Lászay, hozzátéve, hogy bár az eladás jogilag megtörtént, a ciklusváltás után lehetővé vált, hogy az új, Fidesz többségű vezetés újratárgyalja a szerződést, majd elálljon az üzlettől. Az előleget visszafizették, ezenkívül mintegy harmincmillió forintot adtak a Market Hall Kft. által készített tervekért. Kérdés persze, mit tudnak használni mindebből.

Az önkormányzat jelenlegi vezetése többféle tervet dolgozott ki a csarnok hasznosítására. Ezek közül az egyik szerint a csarnok középső részét megtartanák piacnak, az épület első és hátsó részében viszont két-három csillagos hotelt szeretnének kialakíttatni a lehetséges befektetőkkel. Lászay azt mondja, több külföldi cég is érdeklődött már ez ügyben, a gond csupán az, hogy a bankok inkább a luxusszállodákat finanszírozzák. Mindenesetre a képviselő-testület már döntött arról: hirdessenek versenyt az ajánlattevők között, valamint nézzék meg a lehetséges bevételi forrásokat, melyekből a csarnok felújítására lehetne költeni. Lászay János elárulja: egy, a Szondi utca-Szinyei Merse Pál utca sarkán álló telekcsoportot 490 millió forintért kívánnak értékesíteni. Ajánlattevő ugyan jelentkezett az ingatlanra, ám a 490 millió forint Lászay magánvéleménye szerint nem reális ár, és ha befolyna ennyi, akkor is csupán a piac egy részének felújítási költségeit tudnák fedezni belőle.

- És akkor még nem beszéltünk a parkolás, a kultúrált áruszállítás megoldásáról, ami szintén égető probléma a Hunyadi téren. Továbbra is nyitott kérdés, hogyan lehetne hasznosítani a csarnokot, ám a piac létét mindenképpen garantálni kell.

Az előző ciklusban tervezett, sikertelen eladási tranzakció egyik előkészítője, az MSZP-s Kékesi Tibor azzal fogad: a piacra csak rá kell nézni, a látvány önmagáért beszél. A problémával szembenézett a rendszerváltozás utáni első vezetés is - fűzi tovább a gondolatait -, de a belső háborúk miatt nem sikerült megoldást találniuk. Mindenesetre már akkor - a 90-es évek elején - 90 millió forintot költöttek csak a homlokzat felújítására, ezenkívül 26 millió forint - félig visszatérítendő - támogatást is igényelt az önkormányzat. A második önkormányzati ciklusban, az MSZP-s többségű önkormányzati vezetés úgy döntött: saját forrásból képtelen vállalni a rekonstrukciót. A 26 millió kölcsönt némi kamattal tehát visszaadták a fővárosnak. - Azt a megoldást választottuk - magyarázza Kékesi -, hogy a piac felújítására és a mélygarázs építésére bevonjuk a vállalkozói tőkét. Erre a célra jött létre egy konzorcium, melyben tíz százalékot birtokolt az önkormányzat gazdasági társasága, a Terézvárosi Kft. A másfél milliárdos projektre - amelyből mintegy 400 milliót tett ki a piaccsarnok felújítása - magyar bankok vállaltak garanciát.

- Még a kezdet kezdetén jártunk, de azt tudtuk, mit nem akarunk. A piac gazdasági tevékenység, és egy önkormányzatnak nem kellenek gazdasági vállalkozások, pláne veszteséges vállalkozások. Hiszen a bérleti díjakból ma is mindöszsze néhány tízmillió folyik be a kasszába, egy életveszélyes épület fenntartása pedig nagyságrendekkel többe kerül. Azt akartuk, hogy az önkormányzat szabaduljon ki ebből a helyzetből. Lehet persze dobálózni a számokkal: 130 millió, egymilliárd... De nézzük az értékcsökkentő tényezőket. A csarnok védett épület, melyben minden változtatás kemény korlátokba ütközik. Az ingatlannal felújítási kötelezettség jár. A kereskedőkkel 8-9 évre szóló bérleti szerződéseket kötöttek. Ezenkívül a Market Hall a mélyparkoló megközelítéséért - mondhatjuk a szolgalmi jogért - évi hatmillió forintot fizetett volna az önkormányzatnak, ez az összeg az inflációval emelkedett volna. Arról se feledkezzünk el, hogy a szerződés értelmében - a költségek megtérülése után - a mélygarázs az önkormányzat tulajdonába kerül.

Kékesi azt mondja: a 130 millió nem statikus ár, ezzel az önkormányzat valóban nem keresett volna az üzleten. Ebből a pénzből legfeljebb nullszaldóra lehetne gazdálkodni a csarnok épületében lévő lakások kiürítésének költségeit. A projekt hosszú távon jelentene megoldást: megszűnnének a likviditási gondok, és nem kellene évente milliókat költeni az üzemeltetésre.

- Azt vágták a fejükhöz: komolytalan a vevő, hiszen a Market Hall Kft. nem fizetett - állítja. - Én úgy fogalmaznék, kölcsönösen nem teljesítették a szerződésben vállalt feladatokat, az önkormányzat például nem ürítette ki a csarnok épületében lévő lakásokat - tizenegyben még most is laknak -, és nem adta ki időben az építési engedélyeket. Meggyőződésem azonban, hogy az önkormányzat ütött először.

- Most afféle "lebegtetéses állapot" alakult ki - jelenti ki Kékesi Tibor. A szerződés addig érvényes, amíg a felek kölcsönösen nem tesznek lemondó nyilatkozatot, és ez tudomásom szerint nem történt meg. Ha jogvita nincs is, vita mindenképpen van a kérdésben.

Az MSZP-frakció elképzelése nem változott, azt mondják: a terhektől kell megszabadulni. A legutóbbi tervek szerint - hosszú távú fizetési kötelezettséggel, kedvezményes konstrukcióban - a kereskedőknek adnák el a piacot. A mélygarázs építése és a csarnok felújítása pedig nem választható el egymástól. A piac marad, nem lesz bevásárlóközpont.

Ezt mondja Lászay János is, hozzátéve, hogy a mintegy 30 ajánlattevő között akadt, aki szórakoztatóközpontot képzelt el a csarnok helyén. A kereskedőkkel a Fidesz is számol. Lászay úgy fogalmaz: velük együtt kívánjuk megoldani a kérdést, Baranyai Zsolt alpolgármesterrel közösen javaslatokat dolgoznak ki.

Egyelőre azonban maradjunk a tényeknél: a Hunyadi téri csarnok épülete állítólag életveszélyes, a parkolásért rendre közelharc alakul ki a kereskedők, lakók, és vevők között, a teret nyáron elözönlik a legyek, télen-nyáron elborítja a szemét.

Ráadásul egy kereskedő legutóbb azt mondta: negyven deka marhahúsért még csak oda sem fárad a darálóhoz, nemhogy beindítaná. De ez maradjon a szerző magánügye.