A szóvivő szerint az élelmiszerek átcímkézési botránya jól példázza a globalizálódó élelmiszerkereskedelem hátulütőit, amelyek akkor is igazak, ha nem éppen lejárt szavatosságú termékekről van szó.

Amennyiben nagy tételben felvásárolt, távoli országokból származó termékekkel zajlik az élelmiszer-kereskedelem és csak a profit maximalizálása a cél, akkor azt az egészség és a környezet sínyli meg - mutatott rá Jávor Benedek. Utalt arra, hogy az olcsó, rossz minőségű alapanyagból előállított élelmiszerek nem csak az emberi egészségre károsak, hanem előállításuk során legtöbbször a természetes környezetet is szennyezik.

A szóvivő hangsúlyozta: a M.E.G.A. Trade-hez hasonló esetek elkerülése érdekében elsősorban a kistermelőket kell segíteni tevékenységükben. Lehetőséget kell teremteni számukra, hogy termékeiket helyben, rögtön a fogyasztónak adhassák el - emelte ki.

Jávor Benedek nehezményezte, hogy a gazdáknak egyre inkább a globális élelmiszerláncokra szűkül értékesítési lehetőségük. Ezek a cégek pedig legtöbbször olyan követelményeket támasztanak, amelyeknek csak a "nagyban" termelők képesek megfelelni.

A szóvivő megoldásként említette a termelői és a fogyasztói érdekképviseletek tevékenységének összehangolását, hogy az élelmiszerkereskedelemben "lerövidüljön az ellátási rendszer". A termelő és a fogyasztó között a terméknek a lehető legkevesebb kézen keresztül, a lehető legrövidebb úton kell eljutnia - vélekedett. Kifejtette: a különböző érdekképviseletek legtöbbször csak elbeszélnek egymás mellett, pedig érdekeik közösek. Az összefogásra nemzeti és nemzetközi szinten is szükség van, az érdemi változtatásra csak így lehet esély.

A Védegylet kezdeményezésére létrejött hétvégi fórum az első állomás volt a különböző szervezetek nemzetközi összefogására. Jövőre a tervek szerint létrejön egy élelmiszer önrendelkezési platform, amely rendszeres egyeztetési lehetőséget teremt a gazdák, a fogyasztók és a környezetvédők érdekvédelmi tevékenységének összehangolására.

(MTI)