A Fatah és a Hamász leteszi a fegyvert?
A palesztin csoportok egyetértésre jutottak arról is, hogy felújítják a nemzeti egységkormányról folytatott tárgyalásokat, visszavonják fegyvereseiket a közterületekről, a biztonsági erők visszatérnek laktanyáikba, a fegyveres csoportok beszüntetik a minisztériumok elfoglalását és szabadon engedik a túszul ejtett személyeket - közölte a Hamász egyik tisztségviselője.
A polgárháborúval fenyegető helyzet azután alakult ki, hogy a palesztin területeken kormányzó Hamasz mozgalom elutasította Mahmud Abbasz palesztin elnök kezdeményezését, mely szerint mihamarabb előre hozott elnök- és törvényhozási választásokat kell tartani a káoszba sodródó területeken. Iszmial Hanija kormányfő szerint a mérsékelt Fatah mozgalmat irányító elnök döntése törvénytelen és egyszerű „puccskísérlet”.
Abbasz bejelentése nyomán tegnap csak fokozódott az erőszak a két rivális mozgalom között. Gázában fegyveresek megtámadták Abbasz rezidenciáját (aki ugyan épp ciszjordániában tartózkodott), itt egy 19 éves lány halt meg a lövöldözésben. Ezek után az elnöki gárda (a hírhedt 17-es erő) elfoglalta a környező – egyébként Hamaszos minisztériumok – épületeit, még több összetűzést okozva. Szintén a gázai övezetben fegyveresek megtámadták a Hamaszos külügyminiszter, Mahmud Zahar konvoját: a miniszter sértetlenül megúszta a támadást. A Fatah 100 ezer fős felvonulást tartott Gáza északi részén, melyre rátámadtak Hamaszos fegyveresek, és sajtójelentések szerint hárman meg is sérültek.
Abbasz elnök eközben tárgyalt a központi választási bizottság tagjaival, akik szerint a választásokat nem lehet 3 hónapon belül megtartani. A 71 éves elnök egyébként szombati bejelentésével egyelőre „csak” emelte a téteket, de nem tett visszavonhatatlan lépést. Egyelőre nem oszlatta fel sem a kormányt, sem a törvényhozást, és nem jelölte ki a választások időpontját. Mint szombati beszédében mondta, nyitva hagyja az ajtót az egységkormány létrejötte előtt. Azaz nem mond le arról, hogy szakértői kabinet vezesse ki a palesztinokat a belpolitikai válságból, és nyerje vissza a nyugat elismerését és adományait, melyeket a Hamasz márciusi kormányra kerülése óta az EU és az USA jórészt felfüggesztettek.
Abbasz sarokba akarja szorítani a rivális Hamaszt, miközben tudja, hogy a Fatah mozgalom egyáltalán nincs felkészülve a megmérettetésre, sőt lehet, hogy további helyeket veszítene a törvényhozásban. Egy tegnap nyilvánosságra hozott felmérés szerint, ha ma lennének az elnökválasztások, Abbasz a szavazatok 46 százalékát, Hanija 45 százalékot nyerne. A parlamentben 42-36 százalékban oszlanának el a szavazatok a Fatah javára.Abbasz politikai sorsa is kérdéses, hiszen a 2005-ben megválasztott elnök korábban úgy nyilatkozott, nem indulna újra az elnökválasztáson. Ha azonban újra indulna – ahogy a Fatah illetékesei fogadkoznak – a választás előtt át kéne adnia a hatalmat a törvényhozás elnökének, aki a Hamaszhoz tartozik. Az elnök tanácsadói úgy tájékoztatták a Jerusalem Postot, hogy, ha lesz is választás, az 2007 közepe előtt nem valószínű.
Idén nyáron Abbasz már egyszer fenyegetőzött választással és így szerzett magának támogatást a Hamasszal szemben. Akkor az úgynevezett „foglyok megállapodásáról” akart népszavazást tartani, amely kompromisszumos alapot adott egy jövőbeli egységkormánynak. A Hamasz a népszavazás előtt elfogadta tárgyalási alapnak a dokumentumot, ugyan az egységkormányból azóta sem lett semmi.
