Nem hivatalos népszavazás kezdődött Székelyföld területi autonómiájáról 23, többségében magyarok által lakott Kovászna és Hargita megyei településen - tájékoztatta szombaton az MTI-t Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke.

A referendumot az SZNT helyi szervezetei kezdeményezték a Kovászna megyei Erdővidék 20 településén, valamint a Hargita megyei Székelyudvarhelyen, Bögözön és Gyergyócsomafalván.

A Székelyföld körülbelül tíz százalékát kitevő településeken a szervezők december 16-23. között mozgóurnákkal járnak házról-házra. A helyieknek arra a kérdésre kell választ adniuk: "Ön, mint Székelyudvarhely (a településnév minden helyszínen módosul - a tud. megj.) lakója, akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település ahol él, ehhez tartozzék?"

A szervezők a megfigyelői szerep ellátására 25 romániai és külföldi civil, valamint politikai szervezetet kértek fel. Eddig azonban csak kettő, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, valamint a Magyarok Világszövetsége jelezte, hogy megfigyelőket küld a referendumra - mondta az SZNT-alelnök.

Ferencz Csaba pozitív fejleményként értékeli, hogy az érintett településeken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott polgármesterei nem akadályozták a kezdeményezést, ami szerinte már helyi szintű együttműködésnek is tekinthető.

Az SZNT-t az erdélyi magyar történelmi egyházak helyi képviselői is segítik, ugyanis egyes településeken a lelkészi hivatalokban történik a szavazatok számlálása, a templomokban meghirdették az eseményt, presbiterek pedig önkéntesekként vállalták az urnák szállítását.

A romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetősége korábban leszögezte: azért nem ért egyet ezzel a kezdeményezéssel, mert Romániában nem létezik jelenleg jogi keret a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás megszervezésére.

Az SZNT eredetileg hivatalos népszavazást tervezett, de ez azért nem vált lehetővé, mert a helyi tanácsok kevés helyen fogadtak el a referendum kiírásáról szóló határozatot.    

A nem hivatalos, jogi következményekkel nem rendelkező szavazás eredményét a szervezők Románia kormányához és államfőjéhez, és az EPP magyar frakciójához is elküldik.

Ferencz Csaba hangsúlyozta: reméli, ezek után egyre több székelyföldi település követi ezt a példát, ugyanis - mint fogalmazott - civil nyomásgyakorlási eszközként alkalmas arra, hogy Székelyföld lakossága hivatalosan is kinyilváníthassa majd akaratát a területi autonómia ügyében.

     A NOL megjegyzése: a teljes román politikai elit egységesen elzárkózik Székelyföld területi autonómiájának még a felvetésétől is. Minden hasonló megnyilvánulást a "román állam egysége elleni" fellépésnek tartanak. Közben még a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetet is elfektették a bukaresti törvényhozásban. Egyre több jel mutat arra, hogy Románia január elsejei EU-csatlakozása után a román többség még inkább vonakodva enged a legalapvetőbb kisbbségi jogköveteléseknek is. Sokan úgy látják, hogy az RMDSZ kiszorulhat a kormányból, sőt, balszerencsés esetben a román képviselőházből és szenátusból is, ha valóban előre hozott választásokat tartanak jövőre.