A kijelölt vezetők alig két hetet kaptak arra, hogy megszervezzék a január elsejétől felállítandó hét regionális közigazgatási hivatalt. A Népszabadság információi szerint Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter pénteken a szaktárca értekezletén hét megyei hivatalvezetőt bízott meg a feladat levezénylésével. A regionális hivatalok Egerben, Kaposvárott, Kecskeméten, Debrecenben, Győrött, Székesfehérvárott, valamint Budapesten állnak majd fel. Az ehhez szükséges törvénymódosításokat a közelmúltban fogadta el az Országgyűlés. (Ez a salátatörvény a felkészült jogászok számára is szinte követhetetlen, mert tucatszám hoz létre vagy szervez át kormányzati szerveket.) A végrehajtási rendeletekről a jövő héten tárgyal a kormány.

Az ellenzék lopakodó regionalizációról beszél, miközben a mostani döntés csupán a közigazgatási struktúra évek óta folyó átalakításának újabb eleme - hangoztatják kormányoldalon. Például az APEH, a vám- és pénzügyőrség, illetve a környezetvédelmi hatóságok is régiós szervezetben működnek - érvelnek -, és azok létrehozását jóval kevesebb vita kísérte. Igaz, a közigazgatási hivatalok esetében felmerült, hogy az összevonáshoz a kétharmados önkormányzati törvény módosítására volna szükség, mert az nevesíti a megyei és fővárosi hivatalokat.

A jogi aggályok miatt ezzel az átalakítással korábban nem is próbálkoztak, ám a Gyurcsány-kormány megalakításakor az ellenzék elfogadta, hogy a kabinet jogosult saját hatáskörben dönteni a közigazgatás szervezetrendszerének módosításáról. A közigazgatási hivatal pedig a kormány szerve, ezért az összevonás alkotmányossági szempontból nem kifogásolható. Ám aki még emlékszik arra, hogy a Horn-kormány milyen elszántsággal szüntette meg az ugyancsak regionális alapon szervezett köztársasági megbízott intézményét - pedig elég lett volna a kétségkívül politikai alapon kinevezett megbízottak lecserélése is -, némi csodálkozással figyelheti ennek fordítottját.

Ugyanakkor kétséges, hogy az új hivatali struktúrát két hét - az ünnepek miatt nyolc munkanap - alatt létre lehet-e hozni. Annyiban persze egyszerű a helyzet, hogy a hét regionális közigazgatási hivatal mellett a többi tizenhárom kirendeltségként folytatja a munkát. A hatáskörökben sem lesz túl nagy változás: továbbra is a kirendeltségek feladata marad az önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés, és a hatósági ügyeket - például az önkormányzatok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket - is ott intézik. Az ügyfelek így mindebből - legalábbis az önkormányzati tárca illetékesei szerint - alig érzékelnek majd valamit. A régiókhoz kerül viszont a kiszolgáló apparátus, és a kirendeltségek működését is onnan irányítják. Így jóval kevesebb lesz a vezető, és csökken a háttérszemélyzet létszáma, s mindettől jövőre hétszázmilliós megtakarítást várnak.

Az átszervezés most nem jár személycserékkel, mert a regionális hivatalok vezetői megbízottként folytatják a munkát. Úgy tudjuk azonban, hogy később pályázatot írnak ki a posztok végleges betöltésére. A kirendeltségeknél sem kezdeményeznek azonnal személyi változást, bár valószínű, hogy a régiós vezetők kiválasztása után ezen a szinten is pályáztatnak. Ugyanakkor kérdéses, hogy a ma minisztériumi főosztályvezető jogállású hivatalvezetők vállalják-e az alacsonyabb besorolást. Ha nem, a munkáltató az átszervezésre hivatkozva megszüntetheti a köztisztviselői jogállásukat is.