Belpolitikai viharra is kellett tegnap figyelnie a brüsszeli EU-csúcstalálkozón részt vevő Tony Blairnek. Mint az várható volt, brit újságírók nem nyugodtak könnyen bele, hogy a legfőbb ügyész leállította a BAE Systems elleni vizsgálatot. Lord Goldsmith a parlament felsőházában jelentette be, hogy a Downing Streettel és a titkosszolgálatokkal folytatott konzultáció után nem látja értelmét a hosszú ideje húzódó és még újabb másfél évet igénybe vevő, bizonytalan kimenetelű eljárás folytatásának.

A kutakodás központjában egy gyanús tartalékalap áll, melyből a BAE, a legnagyobb brit fegyverszállító a 80-as években mintegy 60 millió fonttal vesztegette meg a szaúd-arábiai királyi család tagjait, illetve tisztviselőket és üzletembereket. A korrupció, melyet a BAE következetesen tagad, része volt a 40 milliárd font értékű al-Dzsamama-szerződésnek, melynek keretében a cég kétszáz Tornado típusú harci repülőgépet szállított a szaúdi légierő számára.

A nyomozás az utóbbi időben felgyorsult, és kiváltotta a szaúdi királyi család nemtetszését. Olyannyira, hogy azzal zsarolta a brit kormányt és a BAE-t: visszavonja az al-Dzsamama-megállapodás három hónappal ezelőtt aláírt harmadik fázisát. A húsz évre szóló, összesen mintegy 20 milliárd fontos program során a BAE többek között 72 Typhoon harci repülőgépet exportál Szaúd-Arábiába.

A Súlyos Visszaéléseket Vizsgáló Hivatal közleménye szerint a vizsgálat leállítását "a nemzeti és nemzetközi biztonság érdekei" indokolták. Tony Blair pénteken a brüsszeli csúcsról tudósító újságírók előtt "létfontosságúnak" nevezte a Szaúd-Arábiához fűződő kapcsolatokat "a terrorizmus elleni harc, a közel-keleti, különösen az izraeli és palesztin vonatkozások miatt". A kormányfőnek nincs kétsége a döntés helyessége felől, és vállalja azért a személyes felelősséget.

Az eredeti üzletet megkötő Konzervatív Párt tartózkodott a kritikától, de a Liberális Demokraták elítélték a "leplezetlen politikai beavatkozást egy bűnügyi vizsgálatba". Clare Short munkáspárti képviselő, volt nemzetközi fejlesztési miniszter "még annál is mocskosabbnak látja a kormányt, mint korábban gondolta volna". A pénteki brit lapok felidézik, hogy 1997-es megválasztásakor Blair azt ígérte, véget vet a Major-éra korrupciógyanús ügyeinek.

A titoktörvény értelmében mindeddig nem ismerhette a közvélemény Carne Ross, a korábbi brit ENSZ-főtárgyaló tanúvallomását a Butler-bizottság előtt, amely az iraki háború elindításának körülményeit vizsgálta. A The Independent tegnap ismertette Ross 2004-es vallomását. A diplomata akkor elmondta: amíg az ENSZ-nél dolgozott, a brit kormány soha nem értékelte úgy, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek veszélyt jelentenek az országra. Nem álltak rendelkezésre bizonyítékok, hogy Szaddám biológiai és vegyi fegyverrel rendelkezett volna. A külügyi szolgálatból már visszavonult Ross tanúvallomása a The Independent szerint "megsemmisítő csapás" Blair indoklására a katonai akció megindításával kapcsolatban. (R. H. V.)