Az EU nyitva hagyja a kapukat
A 2004-es uniós bővítés siker, az EU vállalja a Nyugat-Balkán felé tett eddigi kötelezettségeit, nyitva hagyja a kapukat, de saját belső helyzetét is figyelembe kell venni a további bővítéshez. Igaz, ezt legalább nem kötik ki feltételként a tagjelöltekkel szemben - erre az eredményre jutott az uniós állam-, és kormányfők kétnapos brüsszeli ülése. A csúcstalálkozó jóváhagyta a külügyminiszterek hétfői döntését a törökökkel folytatott csatlakozási tárgyalások lassításáról, egyes fejezetek zárolásáról. Szerbiával egyelőre nem kezdődhetnek újra a felfüggesztett tárgyalások a társulási szerződésről; továbbra is feltétel a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való "teljeskörű" együttműködés. Márpedig Hága szerint ez továbbra is a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics és Radovan Karadzsics kézre kerítését és kiadatását jelenti - illetve minimálisan az erre való őszinte törekvést.
A főleg Nyugat-Európában általános bővítésellenes közhangulat közepette a bővítéspárti tagállamok (így hazánk) már azt is nagy eredménynek tartják, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában az EU nem állít fel újabb csatlakozási kritériumokat. - Magyarország elsőként utasította el a javaslatot, amely új feltételként fogalmazná meg a tagjelölteknek az EU saját, intézményi felkészülését - mondta utólag Gyurcsány Ferenc. A kormányfő úgy vélte: noha egyes országok kezében valóban vannak aduk a bővítés lassítására (ezeken Brüsszelben mostanában foleg a franciákat, a hollandokat, az osztrákokat értik - A tud. megj.), legalábbis a Nyugat-Balkán esetében a többiek kellő kényszerítő erőt jelentenek. A térség jövőjét a tagállamok továbbra is az unióban látják. Ennek fényében továbbra is él a remény, hogy az egyébként felkészültnek számító Horvátország még "az évtized vége előtt" huszonnyolcadikként csatlakozhat. (Noha az EU-t huszonhetes körre "tervezték" az uniós alkotmány hiányában most érvényes szerződések, egyes értelmezések szerint Zágráb minden szövegmódosítás nélkül átcsúszhat - legkorábban a 2009 nyarán tartandó európai parlamenti választásokra.)
A mostani volt egyébként az utolsó EU-csúcs a huszonötös körben. A tagállamok üdvözölték a bő két hét múlva belépő Romániát és Bulgáriát. Gyurcsány ezt külön is megtette. - Közös hazát és házat tudunk építeni az EU-ban. Bizonyságot nyer: ami a múltban elromlott, azt nem a múlt eszközeivel lehet begyógyítani. Van erre
jobb medicina: a bővítés - mondta.
Az intézményi kérdéseket az EU legkésőbb 2008 végére igyekszik rendezni. A jelenlegi, nizzai szerzodés a tagbővülést eleve nem teszi lehetővé, s már a mostani, mindennapos döntéshozatalt is igen nehézkessé teszi. A tagállamok csütörtök éjjelre elbukták például azt a próbálkozásukat, hogy a bel-, és igazságügyi együttműködésben teljesen mellőzhető legyen a vétójog. Az alkotmányozási folyamat teljes lelassulásával a végső lehetőség a megújulásra az lehet, hogy "kimazsolázzák" a szöveget, s a hátsó ajtón becsempészik az
intézményi reformot. Egyelőre azonban továbbra is hisznek abban: az immár tizenhat országban ratifikált, s csak a franciáknál és a hollandoknál elbukott alkotmánynak van jövője. Az áttörést a németektől várják, akik januárban átveszik a finnektől a soros EU-elnökséget. - Hiszem, hogy a következő elnökség alatt igazi előrehaladást érünk majd el - mondta José Manuel Barroso európai bizottsági elnök. Angela Merkel német kancellár a tagállamokban kijelölt "serpákat" vonna be a konzultációba. Tőle azt várják: júniusra, a francia elnökválasztás utánra tegye le az asztalra az ütemtervet, amely felvázolja az alkotmány hogyan továbbját. Egy közös spanyol-luxemburgi javaslat szerint pedig (ebben a két államban népszavazás hagyta jóvá a szöveget) az elkövetkező hónapokban külön-külön tanácskozást folytatnának a ratifikációt befejezettek, illetve az abban elakadtak. Az EU alapításának ötvenedik, a tavasszal esedékes évfordulóján a huszonhetek addig is nyilatkozatot fogadnak el a közös értékekről - de hangsúlyozottan nem alkotmánypótlékként.
A csúcson szóba került az EU energiafüggősége, kiútkeresési lehetősége. Az Európai Bizottság januárban tehet javaslatot a közös energiapolitikára (ezt márciusban már megtette, de a tagállamok a konkrétumokat gondosan kigyomlálták.) Gyors megoldást még a tavaszi EU-csúcs kedvező válasza esetén sem lehet várni: Európa energiafüggőségének felszámolását évtizedes távlatokban kell elképzelni.
(Brüsszeli tudósítónktól)
