Az Európai Bizottság a hatalmas kukoricakészletek apasztása érdekében határozott a kukoricafelvásárlás leállításáról. Brüsszeli számítások szerint mintegy 9  millió tonna kukorica mentesülhet a közösségi pénzzel szabott áron  finanszírozott intervenciós készletezéstől, miáltal legalább 600 millió eurónyit takarítanak meg az uniós kiadásokból 2013-ig.

Az Európai Bizottság szerint a 2005/2006-os gazdasági idény  végére az uniós intervenciós kukorica készletek 5,6 millió tonnára  nőttek. (A készletek 93 százaléka jelenleg Magyarországon van.) Ha a  jelenlegi rendszer változatlan maradna, ezek a közpénzen vásárolt és  tárolt készletek becslések szerint 15,6 millió tonnára növekednének  2013-ra - írja közleményében a bizottság. A rohamosan emelkedő  kukoricakészletek értékesítési lehetősége korlátozott, tartós  tárolásra pedig a kukorica nem alkalmas. A világpiacra hagyományosan  kukoricát exportáló térségek ma a termésük nagy részét közvetlenül  intervenciós felvásárlásra kínálják fel. A javaslat a közlemény  szerint most kerül a tagországok kormányait képviselő Tanács és az  Európai Parlament elé - minden bizonnyal januárban tárgyalják az agrárminiszterek.

Bizottsági források állítása szerint a javaslat elfogadására  nagy az esély, mert lényegében Magyarország az egyetlen, amely  kereken ellenzi azt (vétójog alá nem tartozó területről van szó). Az  igazsághoz az is hozzátartozik ugyanakkor, hogy Románia és Bulgária  januári csatlakozásával a változásban szintén a negatívan érintett  államok köre erősödik. A magyar kormány is folytatja a javaslat elleni nyomásgyakorlást: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jövő héten Brüsszelben külön találkozik ez ügyben Mariann  Fischer Boel mezőgazdasági biztossal.

A bizottság elképzelése december első hetében vált ismertté.  Akkor a hazai agrártárca államtitkára közölte: Magyarország számára  elfogadhatatlan az Európai Unió Bizottságának javaslata, miszerint  megszüntetnék a kukorica uniós intervenciós felvásárlását. Gőgös  Zoltán az elképzelést durva, egyoldalú lépésként értékelte, amely  mindenféle uniós alapelvet sért. Elmondta akkor, hogy még több uniós szakmai fórumnak is meg kell még tárgyalnia a javaslatot, sőt a  biztosok tanácsának is. Utalt arra: Magyarország mindent megtesz azért, hogy a szóban forgó javaslat lekerüljön a napirendről.

A Mezőgazdasági Szövetkezetők és Termelők Országos Szövetsége  (MOSZ) is elutasította az unió gabonaintervenciós rendszerének  tervezett átalakítását, a kukoricaintervenció jövő év közepén  történő esetleges megszüntetését.

Brüsszelben viszont a Reuters hírügynökség jelentése szerint  elsősorban Magyarországban látják az intervenciós gyakorlat  megszüntetésének fő okát, elsősorban Magyarország az, amelyik miatt  az intervenciós kukoricakészletek jelentős mértékben felduzzadtak az elmúlt két évben és az intervenciós raktárakban tárolt teljes uniós  gabonamennyiségnek már mintegy 40 százalékával érnek fel. Korábban a  testületnél azzal is érveltek, hogy a térségben sokan kifejezetten intervencióra termelnek.

Pénteken, a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján Michael  Mann agrárszóvivő elmondta, hogy az intervenció megszüntetését a  gazdák számára nem kísérik kompenzációs lehetőséget magukban foglaló  uniós intézkedések. Úgy vélte, a piaci verseny növekedése a  megfelelő irányba "tereli" majd az érintett termelőket, emellett a  rozspiaci felvásárlási rendszer megszüntetésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdák számára is jobb árak alakulnak ki.

A bizottság hatástanulmányt is készített a javaslat várható  következményeiről. Az MTI birtokába jutott dokumentumban Brüsszel elismerte, hogy Magyarországon a gabonatermelői szektorban több mint  50 százalékos részesedéssel központi szerepet játszik a kukorica,  ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a megszüntetés "a tengerrel nem  rendelkező új tagállamokban a kukoricapiac javulásához vezetne",  emellett növelné az EU versenyképességét a világpiacon. A tanulmány  arra is emlékeztet, hogy Közép-Európában a kukorica nagyobb részét  már most is az intervenciós áraknál jóval alacsonyabban, rögtön  betakarítás után értékesítik.
Az intervenció megszüntetésének tervét az uniós gazdák  szövetsége, a Copa-Cogeca is kifogásolja, nem érti, miért  foglalkozott nemrégiben az intervenció minőségi kritériumainak  szigorításával a brüsszeli bizottság, amikor az intervenció egész  megszüntetését javasolja. A gazdaszövetség reméli, hogy a  miniszterek tanácsa "úgy, ahogy van elveti" a bizottsági javaslatot.

A bizottságnál jelezték azt is: a mostani javaslat, illetve  annak sorsa nem befolyásolja az Európai Bíróságnál a minőségi  követelmények változtatása miatt nemrégiben indított magyar pert, amelynek tárgya a magyar gazdák feltételezett hátrányos  megkülönböztetése. (MTI)