M.E.G.A.-tárgyalás a nagyáruházakkal
Az ismert, márkázott nemzeti termékek lehetnek az átcímkézési botrány nyertesei, míg a vesztesek a kereskedők közül kerülnek majd ki - állítják piaci szakértők. Többen vélekednek, úgy, hogy most a politikai szándék is megvan ahhoz, hogy megálljt parancsoljanak a lejárt szavatosságú termékek hazánkba ömlésének. Ezzel egy időben azonban meg kell akadályozni annak az új üzletágnak a terjeszkedését, amely a kereskedelemben keletkező lejárt szavatosságú termékek egyfajta újrahasznosításával foglalkozik.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ma reggel az áruházláncok vezetőivel, Süth Miklós országos főállatorvos pedig a jövő héten a hazai termelők és feldolgozók képviselőivel egyeztet a további teendőkről. Szeretnék elérni, hogy a magyar fogyasztók ne Európa szemeteskosarában kotorásszanak olcsó termékek után, hanem hozzájuthassanak az ellenőrzött minőségű hazai termékekhez.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) adatai szerint a hazai előállítású termékek 83 százalékkal részesednek a kiskereskedelem élelmiszer-forgalmából - mondta el lapunknak Piros László, a szervezet elnöke. Azt mondja: az uniós tagállamokban - és általában Magyarországon is - az élelmiszergyártók többsége az áruházakkal olyan szerződést köt, amely szerint a szavatossági idő lejárta után az áru megsemmisítésének kötelezettsége a kereskedőket terheli. Az éves 1500-1600 milliárd forintot meghaladó forgalomból becslések szerint alig 3 százalékkal részesedik, az olyan - főleg friss fogyasztású termékkörbe tartozó - áruféleség, amelynél a szavatossági idő lejárta után a feldolgozónak kell gondoskodnia a forgalomból kivonásról.
Mindez igazolni látszik azokat a véleményeket, amelyek szerint az áruházak a M.E.G.A. Trade-csoporttól saját, nyugat-európai boltjaiban lejárt termékeket vásárolták vissza. Ezt bizonyíthatja az is, hogy ebben az esetben nem volt szükség a beszállító olyan alapos "átvilágítására", mint ahogy azt a magyar feldolgozóknál, termelőknél megteszik. Piros László szerint a kereskedőktől elvárható, hogy egyenlő elbírálással fogadják a magyar és importáru-féleségeket. Ha ugyanis ez így történne, akkor a mostanihoz hasonló eset nem fordulhatott volna elő.
Élelmiszer-vásárlási
Forrás: GfK
| Szempont | 2006 | 2005 |
| Áru frissessége és minősége | 4,8 | 4,8 |
| Árszínvonal | 4,8 | 4,7 |
| Választék | 4,7 | 4,6 |
| Üzlet és környezetének | 4,6 | 4,6 |
| Figyelmes kiszolgálás | 4,6 | 4,5 |
| Gyors kiszolgálás | 4,6 | 4,5 |
| Jól látható árcédulák | 4,5 | 4,5 |
| Környezet | 4,4 | 4,3 |
| Üzlet közelsége | 4,4 | 4,3 |
| Hazai termékek | 4,3 | 4,2 |
| Az üzlet berendezése | 4,3 | 4,2 |
| Nyitva tartás | 4,3 | 4,0 |
| Megszokás, "kedvenc bolt" | 4,1 | 3,9 |
| Márkás termékek jelenléte | 3,9 | 3,7 |
| Bankkártya-elfogadás | 3,7 | 3,1 |
Élelmiszer-beszerzéseik során a magyar vásárlók a legnagyobb jelentőséget az egyes üzletek által kínált áru minőségének, árának és a választéknak tulajdonítanak - állapította meg a GfK Hungária Piackutató legújabb tanulmánya.
Kozák Ákos, a társaság igazgatója lapunknak elmondta, ha az átcímkézési botrány év közben robban ki, a kiskereskedelmi forgalomban bizonyára érezhető visszaesést rögzítenek. Ilyenkor, karácsony tájékán, amikor felértékelődik az élelmiszer-kiskereskedelem,
és a havi 180-190 milliárd forintos élelmiszerköltés 230 milliárdra emelkedik, az ügy forgalomra gyakorolt hatása elenyésző lesz. Tapasztalatai szerint a fogyasztók gyorsan felejtenek.
