A BKV tarifái 13,9 százalékkal emelkednek, a vonaljegy ára 185-ről 230 forintra nő, a havibérlet 6900 helyett 7350 forint lesz, a diák- és nyugdíjas szelvényekért a jelenlegi 2600 helyett 2950 forintot kell fizetni. Infláció felett drágul a víz- és csatornadíj (9,8, illetve 9,4 százalékkal), a szemétszállítás díja 8,4, a szennyvíz-szippantásé 9,6, a temetkezésé átlagosan 8,1 százalékkal emelkedik. Infláció alatt csak a kéményseprés díja nő, 5,4 százalékkal. Mindezen tételek egy átlagos fővárosi család rezsikiadásait havonta 6-8 ezer forinttal növelik.

A fővárosban 16 szakbizottságot hoznak létre, köztük a valódi szuperbizottságnak minősülő gazdasági testületet is. A Steiner Pál (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) frakcióvezetők által közösen jegyzett javaslatot - bár az MDF is megszavazta - nem sikerült eredeti formájában elfogadni, így a budapesti közműcégek személyi ügyeiről továbbra is a Fővárosi Közgyűlés, és nem a gazdasági bizottság dönthet. (Saját frakciójával szemben szavazott Gy. Németh Erzsébet és Bőhm András is.) Mindez nem mellékes Aba Botond további sorsa szempontjából sem; a BKV vezérigazgatóját aligha menesztik a közeljövőben, hiszen erről egyezségre kellene jutnia a koalíciónak, Aba leváltását azonban a szocialisták nem támogatják egységesen. A kormánypártok félszáz ponttal bővítették a bizottság hatáskörét, mert a testületben kényelmes többséggel rendelkezhetnek.

Hét további bizottság elnökét az MSZP, három-háromét az SZDSZ, illetve a Fidesz-KDNP, egyét pedig az MDF adhatja. A legerősebb bizottságokat - így a közbeszerzési-pénzügyit, a gazdaságit és a kiemelt fejlesztésekkel foglalkozót - szocialista politikus vezetheti, Tarlós István pedig az esélyegyenlőségi-foglakoztatáspolitikai-kisebbségi bizottság elnöke lett. Ughy Attila személyében ismét fideszes politikus lett az egyebek mellett a közterület-foglalási kérelmekről döntő szakbizottság elnöke, párttársa, György István pedig a pénzügyi ellenőrző bizottság élére került.

Távhõvezeték Budapesten. Felemelõ helyzet