A város, amely nyolcszáz éve fiatal
Nagyszeben” is besegít a modern ember és a nyolc évszázadosnál is öregebb, gyönyörű középkori elemeket őrző burg kapcsolatának metamorfózisába.
Nagyszebenben az elmúlt években lázas munka folyt. A régi város rehabilitációját korábbi jó tapasztalatokra, régi hagyományokra alapozó és a mai világ szempontjaira odafigyelő szakembergárda álmodta meg. Két ember különösképpen rajta hagyta a keze nyomát ebben az időszakban a városon: az egyik Klaus Johannis, a szász polgármester, a másik pedig Guttmann Szabolcs, a város magyar főépítésze.
A kolozsvári Guttmann Szabolcs húsz éve él Nagyszebenben. Azt mondja, a város átalakulása nem csupán arról szól, hogy a szűkebb szakma felismerte az értékeit. Hanem elsősorban arról, hogy ezeket az értékeket a nagyszebeniek az idők során állandóan elmesélték, lerajzolták, ismertették. Továbbadták tehát őket az utánuk jövő generációknak. Ezt kívánják folytatni azok is, akik ma a város sorsát hosszú távon meghatározzák, s ennek a koncepciónak a valóra váltását segítette nagymérték-ben az, hogy jövőre Nagyszeben a földrész kulturális fővárosa lehet.
Az ötlet Luxemburgból érkezett, ami nem meglepő, hiszen az erdélyi szászok luxemburgi telepesek utódainak tartják magukat, a két népcsoport nyelvjárása is nagyon hasonló. De Luxemburg azzal is hozzájárult a program sikeréhez, hogy felújította a város egyik régi épületét. A Luxemburg-ház ma már készen áll, és a jövő évi kulturális programok egyik fő színhelyének ígérkezik.
Mivel Románia csak január elsején lép be az EU-ba, a kulturális főváros programjaira nem kaptak bőkezű európai támogatást. Összesen mintegy százmillió euróból kell gazdálkodniuk, s ebből az összegből a kulturális rendezvényekre körülbelül tízmillió jut. A többit a régi városrész tereinek, utcáinak és épületeinek a felújítására fordították.
Guttmann Szabolcs szerint minden egyes esetben azt tartották szem előtt, hogy a ma emberével megismertessék, elfogadtassák és megszerettessék a várost. Ez nem kis feladat, habár a ma már 96 százalékos többséget kitevő románság jelentős része tudatában van annak, hogy Nagyszebent nyolc évszázadon át a szászok építették-szépítették. Nem véletlen, hogy a román városlakók elsöprő többséggel választottak maguknak többször is szász polgármestert. Legutóbb pedig, 2004-ben, miután kiderült, hogy a polgármester önkormányzati háttér híján nem sokra megy, a román lakosok csaknem hatvanszázalékos arányban a Német Demokrata Fórum jelöltjeit juttatták be az önkormányzati testületbe.
Johannis polgármester kiváló partnernek bizonyult, aki megértette a főépítész szempontjait: hogy nem csupán a homlokzatok átfestését kell elérni. Így sikerült rehabilitálniuk – a komoly infrastrukturális fejlesztésekkel – a legszebb régi tereket, a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, de új kulturális komplexummá varázsolták a XVIII. századi színházat, amelyben a helyi filharmónia is helyet kapott. Felújították a város híres múzeumait, a nemrég evangélikus egyházi tulajdonba visszakerült Brukenthalt, illetve a város történelmi múzeumát, és visszaköltözött az óvárosba a polgármesteri hivatal is. Egyszóval: sikerült hasznossá tenniük az épített örökséget. Eközben mintegy 30 millió euróból korszerűsítik Nagyszeben repülőterét, és felújították a városi tömegközlekedést is.
Mindezek oda vezettek, hogy a városlakók a misztikus vonzástól a valós értékelésig juthattak, miközben állandóan újabb városlakók is érkeznek, köztük olaszok, franciák, görögök, kínaiak, máltaiak. Üzleteket, szórakozóhelyeket nyitnak, s az ódon város megtelik élettel. Guttmann Szabolcs szerint a lényeg az, hogy a városnak ne csak új lakója érkezzen, hanem legyen állandóan régi lakója is, aki az értékeket képes átadni az érkezőknek.
A főépítésznek és a csaknem 2 százaléknyi szebeni magyarságnak köszönhetően a magyar értékekre is odafigyelnek. Jövő augusztus 19. és 27. között magyar hétre kerül sor, Ars Hungarica néven, amelynek minden egyes napja egy-egy – a városhoz kötődő – magyar személyiség nevét viseli.
– Ahhoz, hogy Erdély folyamatos bemutatásának az útján elinduljunk, 2007 óriási lehetőséget jelent. A Luxemburg– Nagyszeben páros program tekintetében számomra az alcím a legfontosabb: „multikulturalitás, multietnikum, multikonfesszionalitás”. Ebben élen- járó Erdély, s ha Erdély ezt élő módon nem képes Európának 2007-ben bemutatni, akkor velünk van a baj – hangsúlyozza Guttmann Szabolcs.
A főépítésszel folytatott beszélgetés során a felújítási munka boszorkánykonyhájába is betekintettünk. Megállapíthattuk, adottak a lehetőségek arra, hogy a sikeres nagyszebeni városrehabilitációt egész Erdélyre kiterjesszék. Ezt a városperemmel kezdik, hogy hullámszerűen vegye birtokába például a szász erődtemplomok vidékét, majd egész Erdélyt és Romániát is.
A kulturális fővárosi programok szilveszter éjszakáján kezdődnek, amikor Nagyszeben tűzijátékkal ünnepli meg Románia csatlakozását az EU-hoz, és január elsején este folytatódnak, pazar könnyű- és komolyzenei koncertekkel, illetve kültéri fényszínházzal.
