Nem várhatóak nagy döntések az EU évzáró brüsszeli csúcsértekezletén, amely - Románia és Bulgária januári belépésével - az utolsó állam-, és kormányfői egyeztetés a huszonötös körben. A tagállamok a további bővítések stratégiájában akarnak megállapodni. Ennek megfelelően várhatóan rábólintanak a horvátokkal és a törökökkel folytatott csatlakozási tárgyalások alakulására - ideértve az Ankarával való egyeztetések lassítását, amelyben már hétfőn megállapodtak a külügyminiszterek. (Mint megírtuk, ennek oka a görög Ciprussal folytatott kereskedelem akadályozása török részről, a nyitáshoz pedig a törökök feltételek szabnának.)

Az EU péntekre szövegszerűen kimondhatja: nem képes új tagok befogadására, amíg saját belső intézményi kérdéseit nem rendezi (a tervek szerint leghamarabb 2008 végéig - az erre vonatkozó ütemtervet júniusban teheti le az asztalra a soros német elnökség.) Ennek megfelelően a tagjelöltek nem kapnak ezentúl csatlakozási céldátumot, csak akkor, amikor a velük folytatott tárgyalások már a végéhez közelednek. Megerősítik, hogy az unió vállalja eddigi kötelezettségeit, így továbbra is „európai perspektívát” kínál a magyar szempontból különösen fontos Nyugat-Balkánnak - de diplomatikusan értésre adja, hogy 2010 körüli tényleges tagságban csak a horvátok reménykedhetnek. A tagállamok továbbra is sikertörténetnek tartják az eddigi bővítési köröket, de a jövőt illetően világosan akarják látni: az újabb tagok befogadásával működőképes marad-e az integráció, van-e erre elég pénz, illetve eléri-e velük az EU a politikai céljait?

A fékek behúzásával az állam-, és kormányfők a közvélemény nyomásának engednek: az EU lakossága még a 2004-es, tízes bővítés következményeit sem emésztette meg. Az „egyre kevesebb pénz egyre több tagországra” elv megjelenik a 2007-es EU-büdzsében is, amelyet csütörtökön fogadott el második olvasatban az Európai Parlament. A nettó befizető országok nyomására a költségvetés a nemzeti össztermék (GNI) arányában az egy százalékos, lélektaninak tartott határ alatt maradt (0,99 % = 115,5 milliárd euró). A Szerbiának járó támogatásból magyar kezdeményezésre 13 millió eurót visszatartanak, s csak akkor lesz hozzáférhető, ha javul a vajdasági kisebbségek helyzete.

A csúcson felvetődhet a bel-, és igazságügyi együttműködésben a vétó megszüntetésének lehetősége, az energiabiztonsági információcsere, illetve a schengeni határőrizeti rendszer jövő decemberre tervezett kibővítése (a többi közt Magyarországgal) is. Cseh részről várhatóan felvetik az EU saját, készülőben lévő műholdas navigációs rendszerét, a Galileot felügyelő ügynökségi székhely kérdését. Egy korábbi egyezség értelmében az újonnan létrehozott ügynökségi központok az új tagállamoknak járnának (a lengyelek és a litvánok el is vittek egyet-egyet.) A Galileóéra Prága a legesélyesebb, de a régi tagállamok „biztonsági megfontolásokból” gátakat emeltek a héten.